Globális katasztrófát okozhat a fejletlen vízgazdálkodás -a Duna is ludas!

Jelenleg évi mintegy 80 milliárd dollár (13 547 milliárd forint) fektetnek az országok vízgazdálkodásba, vagyis gátak, csatornák, és egyéb infrastruktúrák létrehozásába, ennek azonban közel duplájára lenne szükség, vagy másként kifejezve, a GDP 1,5 százalékát kellene ilyen beruházásokra költeni, ami több mint ezerszerese a jelenlegi szintnek!

A figyelmeztetés talán azért is időszerű, miután ez a nyár sem volt természeti katasztrófáktól, hurrikánoktól, árvizektől és aszályoktól mentes, egyes mediterrán országok még víz importra is szorultak.

Még a gazdag országok sem költenek eleget ilyen célokra, nem beszélve a fejlődőkről, amire az ENSZ szakértői is többször figyelmeztettek már. Éppen ezért az Egyesült Nemzetek következő évi vízügyi jelentésében kiemelt hangsúlyt helyeznek a problémára, és a beruházások ösztönzésére.

Sokak szerint a fejlődő országok számára legnagyobb akadályt épp a megfelelő minőségű víz hiánya okozza, hiszen ez kihat a munkával tölthető idő hosszára is. A korábbi évek tapasztalatai alapján is megállapítható, hogy jóval nagyobb mértékben csökkent a katasztrófák és halálesetek száma az ilyen jellegű beruházások folytán, mint bármilyen egészségügyi beruházás nyomán.

Tavaly a Világbank is megállapította, hogy a következő 20-25 évben 80 helyett 180 milliárd dollárnyi (30 ezer milliárd forint) beruházásra van szükség vízgazdálkodás terén, hogy a föld népességszámának növekedésével és a klímaváltozással szemben fel tudjuk venni a kesztyűt. Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában már ma is problémát jelent a napi vízszükséglet biztosítása, de a vízszennyezettség és a tengerek vízszintjének emelkedése a fejlett országok számára is testközelbe hozta a korábban ismeretlen veszélyeztetettséget.

Számítások szerint Afrikának annyit kellene fejlődnie vízgazdálkodás terén, hogy több mint ötven évig a teljes GDP-jét erre költhetné.

Szakértők abban is egyetértenek, hogy különböző minőségű vizet kellene használni a lakásokban emberi fogyasztásra, illetve mosásra, WC-öblítésre, hiszen teljesen feleslegesen tisztítjuk horribilis összegekért a vizet, ha azt utána lehúzzuk a WC-n.

A folyóvizekről, így a Dunáról is viszonylag ritkábban esik szó, azonban egy felmérés szerint az elmúlt évek fejlesztései ellenére a közel 3 ezer kilométer hosszú folyó majdnem fele nem felel meg az EU vízügyi előírásainak. Az alsóbb szakaszokon például több ország közvetlenül a vízbe engedi a szennyvizet.

Ennek megszűntetésére becslések szerint mintegy 4,5 milliárd euróra (1 078 milliárd forint) lenne szükség, amit a kelet-európai országok nem tudnak kifizetni, így a legtöbben EU-támogatásra várnak.