16 °C Budapest

Budapesti olimpia? Van mit letenni az asztalra

Pénzcentrum
2008. augusztus 7. 05:40

Mik a kritériumok? A hazai nyári olimpia megrendezésének gondolata már többször felmerült, 2000-ben például Orbán Viktor fogadta azzal a kijelentéssel a Sydneyből hazatérő bajnokokat, hogy hazánk is megérett egy olimpia (akkor a 2012-es játékokra utalt) megrendezésére. El is készített ekkor a PWC egy megvalósíthatósági tanulmányt, és kampány is indult a játékokért, azonban 2002-ben a téma elhalt. Tavaly a BOM ismét megrendelt egy tanulmányt, amiben a 2016-os, illetve a 2020-as olimpia hazai megrendezésének esélyeit, költségeit és lehetőségeit vizsgálta. A esélyeket reálisan azonban nagyon nehéz meghatározni, hiszen a NOB döntése igen összetett.

A 2016-os olimpia megrendezésére a régiónkból egyedül Prága pályázott, sajnos nem túl nagy sikerrel, ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az előminősítésen nem tartotta felkészültnek a cseheket, így négy már csak jelentkező: Chicago, Rio de Janeiro, Madrid és Tokió maradt versenyben.

A 2020-as olimpiára azonban még mi is jelentkezhetünk, amennyiben 2011-ig leadjuk pályázatunkat a NOB-nak, aki 2013-ban dönt majd a helyszínről. Ahhoz, hogy egy ilyen méretű rendezvényt meg tudjunk valósítani, mindenekelőtt konszenzusra lenne szükség az országot irányító politikai szereplők között, hiszen az infrastrukturális és egyéb beruházásokat már jóval azelőtt el kell kezdeni, hogy a NOB először terepszemlére jönne. Éppen ezért a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egy olimpiai törvényjavaslatot állított össze, amely lehetőséget biztosítana a felkészülésre, és ez alapján eldönthetné a kormány és a főváros vezetése, hogy jelentkezik-e Budapest a 2020-as olimpiára. Ha a parlament is igent mondana a törvényre, akkor az a 2010-es választások eredményétől függetlenül biztosítaná az ügynek a kedvező politikai megítélést

Ez azonban csak az érem egyik oldala, hiszen hiába van politikai támogatottság, ha a NOB nem lát minket érettnek a feladathoz. Márpedig sok szempontot is mérlegel a bizottság, mielőtt átenged egy pályázót az előminősítésen.

Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy kikkel kellene megmérkőznie Budapestnek a 2020-as játékok megrendezési jogáért, lévén, hogy csak 2011-ben kell leadni a pályázatot, nemrégiben azonban Szentpétervár is jelezte, hogy élne a lehetőséggel. 2004-ben egyszer már pályázott az orosz város, akkor azonban nem jártak sikerrel, most viszont elég eltökéltnek tűnnek. A város főpolgármestere szerint ha most sem sikerül, akkor 4 évvel később is próbálkozni fognak.

Szintén valószínűsíthető, hogy a 2016-os olimpiára sikertelenül jelentkezők is újra próbálkoznak majd, ezen kívül Fokváros, Dubai, Doha, Delhi és több amerikai város neve is felmerült már.

Mint már említettük, az olimpia megrendezésének jogát a NOB csak olyan országnak adja meg, akik több feltételnek is eleget tesznek. Ezek közé tartozik az is, hogy az ország, illetve város lakossága jó részt támogassa az ügyet. Ennek felmérésére a bizottság független szervet szokott megbízni, amelyik közvélemény-kutatás formájában megvizsgálja a támogatottságot, ami alapján ha maximális az egyetértés, maximum tíz pontot kaphat a jelentkező.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hazánkban tavaly februárban a BOM készítettet felmérést az olimpia lakosság általi megítéléséről a Szonda Ipsos-szal, amely alapján a megkérdezettek 77 százaléka egyetért az olimpia 2020-as budapesti megrendezésével, illetve megpályázásával, ami - összehasonlítva a prágai adatokkal, ahol mindössze 50 százalékos volt a 2016-os játékok támogatottsága (sőt a NOB felmérésekor már csak 31 százalék) - igen jó eredménynek tűnik.

Ennél azonban sokkal keményebb, és számszerűsíthetőbb kritériumok is léteznek, mint például az általános infrastruktúra kérdése. Egy ekkora nemzetközi esemény megrendezéséhez ugyanis meg kell határozni minimális követelményeket a tömegközlekedés, az úthálózat minősége és mennyisége vagy a repülőterek kapacitása terén. Amennyiben a pályázat időpontjában még nem kielégítő a helyzet, úgy a tervezett beruházások megvalósíthatóságát is vizsgálja a bizottság, hiszen ígérni bármit lehet.

A BOM megbízásából készült PricewaterhouseCoopers-elemzés szerint a 2020-as olimpiához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések költsége, 2006-os árak számolva mintegy 4646 milliárd forint, melynek egy részét magán- és EU-forrásból lehetne előteremteni. Ezeknek a beruházásoknak egy része (így a négyes metró megépítése, az elővárosi vasutak fejlesztése, néhány gyorsforgalmi út megépítése, vagy az M0-ás körgyűrű befejezése) egyébként is megvalósulna, maximum más ütemezésben.

Egyáltalán hol lehetne megrendezni?

Szintén fontos mérlegelési szempont a sportlétesítmények megléte, állapota, illetve a szükséges beruházások előkészülete. A NOB az egyes sportágak esetén igen szigorú előírásokkal él a minimális nézőszámokat tekintve, egy labdarugó stadionnak például legalább 20 ezer fő befogadására kell képesnek lennie, és ebből nem is elég eggyel rendelkezni, de teniszközpont esetén is 10 ezer főnyi nézőt kell ellátni, hasonlóan az úszószámoknak helyet adó uszodának. Egy vízilabda mérkőzés esetén ezzel szemben csak 5000 főre kell kalibrálni a létesítményt.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 18. kedd
Erik, Alexandra
20. hét
EZT OLVASTAD MÁR?