Vége az ingyen pereskedésnek - Jövő héttől szinte mindenért fizetni kell

Ezek a költségek egy munkavállaló esetében több százezer forintra is rúghatnak. Február 6-tól kezdődő polgári perek közül többnél megszűnik a tárgyi költségmentesség. Ezek közé tartozik az apaság és származás megállapítása, a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása, a gondnokság alá helyezés vagy megszüntetés iránti, valamint a tartásdíjjal kapcsolatos és munkaügyi perek.

A tárgyi költségmentesség azt jelenti, hogy az adott perben a feleknek nem kell előzetesen az illetéket és a felmerülő költségeket - mint a tanúdíj, szakértői díj vagy tolmácsdíj - előzetesen leróniuk. A jelzett költségeket általában az állam viseli, kivéve a munkaügyi pereknél. Az ilyen jogvitákban, ha a munkáltató veszti el a pert, akkor neki kell az illetéket és a költségeket kifizetnie. A pervesztett munkavállaló csupán az ügyvédi munkadíj és készkiadás (közvetlen felmerült költségek) megfizetéséte kötelezhető.

Jövő hét szerdától induló munkaügyi pereknél azonban, a tárgyi költségmentesség megszüntetésével a munkavállalónak is meg kell fizetnie - az ellenfélnél felmerült képviseleti költségeken felül, az állam által megelőlegezett illetéket és felmerült költségeket.

Ha a tárgyaláson a munkavállaló marad alul, akkor a pertárgyérték 6 százalékát és az esetleges költségeket, mint a szakértői díj is meg kell fizetnie a munkáltató képviseletével megbízott ügyvédi munkadíjon felül. Az utóbbi a pertárgyérték 5 százaléka plusz áfa. A szakértői díj is igen magas, a százezres nagyságrendet is elérheti. Azonban a február 6-a előtt indult pereknél még a régi szabályozás érvényes.

A bíróság személyes költségmentességet engedélyezhet, ha a fél jövedelme - számításba véve a vele együttélő házastársát is - nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkkori legkisebb összegét, ami 2008-ban 28.500 forint, és vagyona- a szükséges életszükségleti berendezéseken kívül nincs.