Kiadás csökkentés vagy bevétel növelés - Szerinted?

A felnőtt magyarok nagy többsége elsősorban az állami kiadások csökkentésével faragná le a költségvetési hiányát, de négytizedük azért a bevételek - praktikusan az adók - növelését is járható útnak érzi.

A kiadáscsökkentés vs bevételnövelés vélemények megoszlására a lakóhely hat a legerősebben, és ezen kívül csak pártállás szerint találtunk kisebb különbséget. A budapestiek az átlagosnál nagyobb valószínűséggel javasolnak bevétel növelést a kormánynak, de azért a fővárosiak többsége is a kiadáscsökkentést preferálja. Pártállás szerint pedig az találtuk, hogy a kormánypártok - különösen az MSZP - táborában valamivel kevésbé eretnek gondolat az állami bevételek - praktikusan az adók - növelése, mint a ellenzéki pártok támogatói és a bizonytalanok körében.

A költségvetés egyensúlyának helyreállítására különböző szakértők különböző javaslatokat fogalmaztak meg. A javasolt lépesek közül kiválasztottuk azt a tucatnyit, amelyektől a legtöbb pénz remélhető, és amelyekről a legtöbb szó esett mostanában. Ezek közül az államigazgatási bérek befagyasztása, illetve az állami szféra leépítése kifejezetten népszerű javaslatnak bizonyult, a nyugdíj-korhatár emelését azonban csak kevesen érzik elfogadhatónak, és első hallásra az ártámogatások megnyirbálására is csak a felnőtt magyarok negyede-harmada hajlamos rábólintani.

A megkérdezettek 28 százaléka az 50 ezer fős létszámleépítést érzi a legkönnyebben megvalósítható javaslatnak, 22 százalékuk pedig az önkormányzatok számának csökkentését, noha ez például 2/3 többséggel meghozható parlamenti döntések sorát igényli. Az államigazgatási bérek befagyasztását a megkérdezettek 12 százaléka érzi a legkönnyebben megvalósíthatónak, a felsőoktatási tandíj bevezetést pedig a tizedük. A többi - akár egyszerű rendeletekkel is megoldható - javaslat választási gyakorisága viszont 5 százalék alatt maradt.

A nyugdíjkorhatár emelését a megkérdezettek negyede ellenezné a leginkább, a vizitdíj bevezetését 16 százalékuk, a gyógyszerár támogatás csökkentését 14 százalékuk, a gázár támogatás csökkentését pedig 11 százalékuk. A tandíj, a lakástámogatás szigorítása, a privatizáció folytatása és az iskolák összevonása azonban csak a felnőttek néhány százalékánál vált ki nagyon heves ellenállást, az önkormányzatok számának csökkentése pedig csak 1 százalékuknál.

A gázár támogatások csökkentésének gondolatát első hallásra ellenezi a többség. Ugyanakkor a magyarok több mint kétharmada szerint csak a rászorulók gázszámláját kell kompenzálni. Hasonló a helyzet a gyógyszerár támogatások esetében is. Ha csak annyi jut el a közvéleményhez, hogy a kormány csökkenti az ártámogatást, akkor az heves ellenállást fog kiváltani. Azzal viszont egyetért a többség, hogy a kormánynak a támogatási rendszer ésszerűsítésével ösztönöznie kell a generikus gyógyszerek rendelését, a drágább készítményekkel szemben.

A tandíj bevezetést mindössze a megkérdezettek 11 százaléka javasolná a kormánynak, ugyanakkor viszont 37 százalék azok aránya, akik szerint a felsőoktatásban tanulóknak is részt kell vállalniuk a képzési költségekből. Ezek a példák mindenképpen azt jelzik, hogy okos és őszinte érveléssel még az igazán húsbavágó intézkedésekkel szemben is jelentősen csökkenthető az ellenérzés.

Minden releváns válasz figyelembevétele után azt mondhatjuk, hogy az ártámogatások megnyirbálásához a megkérdezettek 85 százaléka negatívan viszonyul és mindössze a tizedük hajlamos ilyen irányú lépést javasolni a kormánynak. Az alsó ÁFA kulcs emelése viszont összességében több pénzt venne ki az emberek zsebéből, mint az ártámogatások leépítése. Ezekkel szemben azonban kevésbé általános az ellenérzés, mint a gáz- és gyógyszerárakat érintő javaslatokkal szemben, és az ÁFA rendezésnek nem csak ellenzői, hanem számottevően sok - 28 százaléknyi - támogatója is van. Elsősorban az iskolázottabbak és a módosabbak körében.

A vélemények egyébként lakóhely szerint különböznek a leginkább, és iskolázottság szerint is nagyobbak a kontrasztok, mint pártállás szerint. A budapestiek kevésbé negatívan viszonyulnak a hiánycsökkentő intézkedésekhez, mint a vidékiek, különösen a kistelepüléseken élők. A véleményformálásra leginkább képes diplomások pedig az alsó ÁFA kulcs emeléshez, a tandíjhoz, a vizitdíj bevezetéséhez, és az önkormányzatok számának csökkentéséhez viszonyulnak pozitívabban, mint a kevésbé iskolázottak. Ugyanakkor e körben lényegesen kevésbé népszerű a bürokrácia leépítése, mint az érettségi nélküliek körében.

Végül pártállás szerint nézve a válaszmintázatokat: a bürokrácia leépítése és az önkormányzati rendszer ésszerűsítés esetében nincsenek jelentős különbségek, a többi javaslat esetében viszont a Fidesz támogatói körében a legnegatívabb a vélemények mérlege. Nyilván azért is, mert az ellenzéki párt már minden hiánycsökkentő intézkedési terv ellen sokszor hangoztatta az ellenérzéseit, az önkormányzatok összevonásával, és az államapparátus leépítésével szemben viszont eddig még nem emelt kifogást.