Találtak egy lyukat a magyar államkasszában: csökken az adófzetési kedv - ez áll a hátterében

Az Európai Bizottság decemberi jelentése szerint, amelyre a G7 figyelt fel, Magyarországon az áfarés 2023-ban 7,4 százalékra emelkedett a 2022-es 2,5 százalékról. Ez ugyan jelentős romlás, de még mindig alacsonyabb, mint a 2019-es 10,4 százalékos vagy a 2020-as 8 százalékos érték. A 2000-es években ez a mutató rendszeresen 20 százalék felett alakult, meghaladva az uniós átlagot.

A magyar áfarés a növekedés ellenére is alacsonyabb maradt az uniós átlagnál, és Magyarország megőrizte régiós vezető pozícióját ebben a mutatóban. Csehország 10 százalékkal közelítette meg a magyar értéket, míg Bulgáriában és Romániában 20 százalék feletti volt az adórés.

Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért felelős államtitkára egy októberi konferencián elmondta, hogy a ráta 2024-ben is magasabb maradt, de továbbra is az uniós és régiós átlag alatt áll.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere egy mai közleményben arról írt, hogy "a 2023-as visszaemelkedés nem tekinthető trendfordulónak. A magyar áfarés továbbra is érdemben az uniós átlag alatt van, ami azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben bevezetett digitális és ellenőrzési eszközök hatása tartósan megmaradt".

Az online pénztárgép, az ekáer és az e-útdíj bevezetése jelentősen hozzájárult a magyar gazdaság fehéredéséhez az áfafizetés tekintetében a 2010-es években.

Az Európai Bizottság elemzése szerint a 2023-as megugrást elsősorban a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok okozták, nem pedig az intézkedések hatékonyságának romlása. A 17,6 százalékos infláció, a recesszió, a fogyasztás növekedésének visszaesése és a cégbezárások járulhattak hozzá leginkább az áfarés növekedéséhez.

Az áfabevételek alakulása különösen fontos a magyar költségvetés szempontjából, mivel a hazai adórendszer a régión belül is kiemelkedő mértékben támaszkodik erre az adónemre. Az áfarés növekedése így a korábbi évekhez képest nehezebb költségvetési helyzethez is hozzájárult.