Végleg eldőlt a Mol szerbiai gigaüzletének sorsa: lenyomták az arabokat, komoly pénzt fizetnek az orosz tulajdonrészért

A tranzakció hátterében az áll, hogy az amerikai kormány szankciókat vezetett be a NIS ellen az orosz tulajdonlás miatt. Ezek a szankciók tavaly október 2-án léptek életbe, aminek következtében a horvát Janaf, a NIS fő kőolajszállítója megszüntette a nyersolaj szállítását a szerb vállalatnak.

A szankciós nyomás hatására decemberben le kellett állítani a NIS egyetlen működő, pancsevói finomítóját, amely napi 90 ezer hordó kapacitással rendelkezik. A finomító nyersolaj-szükségletének 80 százalékát importból fedezi, míg a NIS saját termelése napi 17-18 ezer hordó.

Az amerikai OFAC hivatal ideiglenesen enyhített a szankciókon, 2026. január 23-ig tartó mentességet adva a NIS-nek, valamint március 24-ig jóváhagyta a tulajdonosváltásról szóló tárgyalások folytatását. A Mol mellett az Egyesült Arab Emirátusok olajcége, az ADNOC is érdeklődött a szerb vállalat iránt.

A Mol sikerét három tényező segíthette elő: a két cég közötti jelentős szinergia a közös piacok és logisztikai kapcsolat miatt; együtt nagyobb erőt képviselnek az olajbeszerzés területén a Janaffal szemben; valamint az orosz tulajdonos az elmúlt 15 évben jelentősen modernizálta a szerb vállalatot.

A tranzakció részeként egy új olajtermék-vezeték is épül, amely a Mol százhalombattai finomítóját és az újvidéki logisztikai központot köti majd össze.

Az Erste elemzője korábban 1,4 milliárd euróra becsülte az orosz részesedés értékét. A szakértő szerint ezen az áron vagy ez alatt a Mol részvények kedvezően reagálnának, míg magasabb vételár esetén stagnálás vagy akár árfolyamesés is előfordulhat rövid távon.