A negatív hangulat az amerikai piacokon indult, ahol az S&P 500 és a technológiai túlsúlyos Nasdaq is több mint két százalékot zuhant.
Tegnapi hír, hogy a budakalászi önkormányzat úgy döntött, belépőjegyenként 200 forintos települési adót kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek, akik felkeresik a Budakalász területén található tavakat és ott valamelyik szolgáltatónál belépőjegyet váltanak. Tavaly év végi másik hír, hogy a XVIII. kerület bevezetne január 1-től egy légiutas adót; ez utóbbiról azóta semmilyen új információ nem látott napvilágot.
Mindkettő kapcsán a Niveus szakértői megjegyzik, hogy a helyi adókról szóló törvény megengedi ugyan a településeknek, hogy úgynevezett „települési adót” vezessenek be, aminek a szabályait viszonylag szabadon meghatározhatják, feltéve, hogy „arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.” (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, „Htv” 1/A. § (1) bekezdés) Ennek törvénynek az is a jellegzetessége, hogy nem lehet alanya vállalkozói minőségében cég, csak magánszemély.
A két rendeletben közös, hogy azok alanyai magánszemélyek – ennyiben megfelelnek a helyi adó törvénynek. Az már kérdéses, hogy az adó tárgyára terjed-e ki törvényben szabályozott közteher hatálya, hiszen a belépőjegy után például áfát kell fizetni, a légiforgalmi utasokra pedig kifejezett különadó van, igaz utóbbit nem törvény, hanem rendelet szabályozza.
A legnagyobb kérdés azonban mégsem ez, hanem az adó beszedése. Az önkormányzati rendelet ugyanis nem állapíthat meg adókötelezettséget, azaz kötelezettséget arra, hogy valaki beszedje az adót: az adózás rendjéről szóló törvény szerint ilyet csak törvény írhat elő.
Mindez azt jelenti, hogy hiába vetne ki jogszerűen települési adót egy önkormányzat, annak beszedésére nem kötelezhet mást, az adót csak az önkormányzat saját maga szedheti be adókivetés, vagy az érintettekre telepített bevallási kötelezettség útján. Márpedig mind a két önkormányzati rendelet esetében olyan cégeknek kell beszedni az adót, akik amúgy nem alanyai az adónak. Ebben a formában tehát mind a két adó vonatkozásában a beszedés módja törvénybe ütközik még akkor is, ha maga az adó kivetése jogszerű.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az persze, hogy az adó jogszerű beszedése a gyakorlatban hogyan valósítható meg, erősen kérdéses, hiszen vagy az önkormányzatnak kellene minden egyes magánszemély esetében – például a helyszínen – kivetni az adót, vagy a magánszemélyeket kötelezni arra, hogy vallják be a települési adót, ha belépőjegyet vagy épp repülőjegyet vásárolnak.
Fontos azt is látni, hogy önmagában az adó alanyától eltérő személyre telepített adóbeszedés nem szokatlan. A szintén az önkormányzatokat megillető idegenforgalmi adó beszedésére például a szállásadó kötelezett. Csakhogy ezt a kötelezettséget törvény – a helyi adókról szóló törvény – írja elő, nem pedig önkormányzati rendelet. Az említett települési adók esetében viszont nem törvény, hanem rendelet kötelezi az érintett cégeket adóbeszedésre, amire az önkormányzatnak nincs joga.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







