Eddig sem tudtak időben fizetni a cégek, de a járvány ezen is csak tovább ront

Az Intrum 2020-as európai szintű vállalati felmérése (Európai Fizetési Jelentés - EPR) során a vezető követeléskezelő cég többek között a recesszió hatásairól és a pénzügyi válság kezeléséről kérdezte az európai vállalatokat. A felmérés alapján a válság általános következménye a kifizetések csúszása, attól függetlenül, hogy a megrendelő magánszemély, másik vállalat, vagy állami szerv. A vállalatok nagy többsége szerint egyértelműen az általános recesszió az oka annak, hogy az ügyfeleik nem tudnak időben fizetni: a magyar cégek 38, az európai vállalatok 31 százaléka szerint ez az elsődleges oka az ügyfeleik fizetési nehézségeinek.

Gyorsabban növekedhetnének a magyar cégek, ha időben kifizetnék őket

A felmérésben résztvevő európai cégek 85 százaléka mondta azt, hogy a késedelmes fizetések miatt veszteségeket szenvednek el, ami jóval magasabb, mint a tavalyi arány (68 százalék). Az idei év első felében a cégvezetők 76 százaléka nevezte elképzelhetőnek, vagy kifejezetten valószínűnek, hogy ez a bevételkiesés a cég megszűnésével fenyegessen, tavaly még csak 54 százalék volt ez az arány.

A magyar gazdaságban az európai átlagnak megfelelő mértékben okoznak gondot a cégeknek a késő fizetések: a cégvezetők 87 százalék válaszolta azt, hogy bevétel kieséshez vezettek a kintlévőségei. A felmérés alapján a közelmúltban el kellett, hogy fogadjon fizetési haladékot multinacionális (51 százalék) vagy kkv ügyfelektől (52 százalék). Az ilyen kérelmekre sok magyar cég (a válaszadók 44 százaléka) inkább lejjebb viszi az eredetileg megszabott árat, ami hozzájárul a bevételei csökkenéséhez.

Ennek ellenére a magyar cégvezetők az uniós átlag feletti arányban mondták azt, hogy ha az ügyfeleik hamarabb fizetnének, több lehetőségük lenne új munkatársakat felvenni, új technológiai eszközöket bevezetni, vagy új piacokra eljutni.

Létszámstop a magyar cégek harmadánál

Érdekesség, hogy maguk a vállalatok ennek ellenére még nem feltétlenül kell, hogy megszorításokhoz folyamodjanak. Bár az Intrum felmérése szerint ezzel együtt a kiadáscsökkentés még így is a leggyakoribb válságkezelő lépés, de csak az európai cégek 38 százaléka, a magyar cégeknek pedig csak 29 százaléka élt ezzel. Ebben persze valószínűleg szerepet játszik az is, hogy sok vállalat már korábban, a koronavírus-járvány első hulláma alatt csökkentette a kiadásait, és ezt követően már csak a létfontosságú tevékenységeit végezte.

Tavaly még a magyar cégek 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kiadáscsökkentésre készül a közeljövőben, idén 20 százalékponttal kevesebben készülnek erre. 2019-ben már elindultak azok a piaci folyamatok, amelyek a mostani recessziót is elmélyítették, a világgazdaságban már körvonalazódott egy negatív konjunktúra. Úgy tűnik azonban, hogy éles helyzetben, a recesszió után már nem minden cégnél a spórolás bizonyult a legjobb megoldásnak.

A magyar cégek körében a leggyakoribb válságkezelési módszer a hitelfelvétel befagyasztása, valamint a létszámstop. Az Intrum szerint tavalyhoz képest 11 százalékponttal több vállalat tervez tervezi a bővítés befagyasztását vagy leépítést. Ez igazolja az MNB munkanélküliségről szóló jóslatát: a jegybank szerint a munkanélküliségi ráta 2021 első negyedévében átlépheti az 5 százalékot.