Mire fel ilyen optimisták a magyar cégek? Őket nem sújtotta a válság?

Megrázta az európai piacokat a COVID-járvány nyomán érkező gazdasági visszaesés, a cégek körében egyelőre nincs egységes stratégia a válság kezelésére - derült ki az Intrum vállalati fizetési jelentéséből, az EPR-ből.  24 európai ország több száz cégvezetőjét kérdezték meg az év első felében arról, hogy látják jelenleg és a közeljövőben a cégük helyzetét, és milyen lépéseket terveznek pénzügyi problémáik megoldására.

Leginkább Olaszországban borúlátók a vállalkozók, itt 83 százalék számít visszaesésre az idén, őket követi Belgium és Szlovákia. Ezzel szemben Horvátországban, Bulgáriában és Írországban csak a cégvezetők 27, 33, illetve 35 százaléka vár egy éven belül recessziót.

A magyar céges szektor szintén viszonylag optimista: a válaszadók 50 százaléka szerint csökkenhet idén a magyar GDP, 45 százalék szerint viszont csak később várható recesszió. Ugyanakkor azok aránya, akik szerint 5 éven belül nem lesz visszaesés, 32 százalékról 5-re csökkent tavaly óta.

- mondta Deszpot Károly, az Intrum magyarországi sales és üzletfejlesztési igazgatója. "Az EPR szerint európai szinten a vállalatokat közel azonos mértékben érintette a gazdasági visszaesés. Magyarországon ezzel szemben valamivel enyhébbek lehettek a kkv-k kárai, a veszteség inkább a nagyvállalatoknál, például a nagy járműipari cégeknél csapódott le. Ez magyarázza azt, hogy nálunk a cégvezetők jelentős része inkább optimista."

Sokféle stratégiával próbálkoznak

Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyar cégek nagy részét nem érintette volna valamilyen szinten a visszaesés: az Intrumnak adott válaszaik alapján a magyar cégvezetők nagy része tervez valamilyen költségcsökkentő és bevételnövelő lépést, hogy kiegyenlítse a 2020-as mérlegét. 

A magyar vállalatok 30 százaléka tervez létszámstopot, ami megfelel az EU-s átlagnak (29 százalék), többségük azonban másfajta válságkezelő megoldásban gondolkodik, ám a válaszok alapján még nem rajzolódik ki egységes stratégia. 29 százalék tervez költségcsökkentést, 21 százalék készül arra, hogy részesedést vagy céges vagyont adjanak el befektetőknek, 17 százalék pedig venne is. Valamivel kevesebben vannak azok, akik innovatív megoldásokkal (digitalizáció vagy új termékek bevezetése: 11 százalék) próbálkoznak, vagy új piacokra próbálnának eljutni - utóbbi persze a folytatódó lezárások miatt érthető. Sokan vannak azok is (27 százalék), akik rövidebb fizetési határidőket adnának az ügyfeleiknek.

A felmérésből kiderült, hogy a késedelmes fizetések idén jóval nagyobb problémát jelentenek a magyar vállalatoknak, mint tavaly. Ekkor még a cégek 35 százaléka mondta csak azt, hogy a késedelmes fizetések bevételkiesést okoznak nekik. Idén viszont már a magyar vállalatok 87 százaléka érzékelte ezt a problémát (ez megfelel az európai átlagnak, ami 85 százalék). Nem egyértelmű, hogy a számlafizetési határidők lerövidítése elegendő lesz a veszteségek lefaragására. 

Deszpot Károly azt mondta, a nagyobb pénzügyi szigor vagy leépítések helyett a mostani bevételkiesésre megoldást jelenthet a korábban kibocsátott, kifizetetlen számlák rendezése. Ebben azonban legtöbb cégnek szüksége lehet külső segítségre, hiszen az elmúlt időszakban jó eséllyel az ügyfeleik pénzügyi helyzete sem javult. "A követeléskezelő szolgáltatások lényege, hogy a cégek és az adósok számára is elfogadható megoldással rendezzük az adósságokat, úgy, hogy az üzleti kapcsolatok se sérüljenek. Cégek számára több megoldásunk is van, mint például az emlékeztető szolgáltatásunk, vagy s szolgáltatásként igénybe vett, sikerdíjas követeléskezelés, ami így tervezhetővé válik és nem köt le belső erőforrásokat."