Sokmilliárdos adócsalók ellen emeltek vádat: így vágták zsebre a pénzt

Nánási László megyei főügyész a közleményben azt írta, hogy a bűnszervezet tagjai 2011 és 2016 között Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyében fiktív számlákkal láttak el belföldi cégeket. A számlázási láncolat egyik végén álló belföldi vállalkozások, az úgynevezett brókercégek voltak a haszonhúzók. Ezek mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó uniós gazdasági társaságoknak.

A szervezet legalján lévő belföldi vállalkozások, a "hiányzó kereskedők" nem végeztek valódi üzleti tevékenységet, adót nem fizettek, majd jelentős összegű áfatartozások hátrahagyásával eltűntek. A láncolat két vége között elhelyezkedő "buffervállalkozások" szerezték be a "hiányzó kereskedőktől" az árukat, amelyeket aztán továbbértékesítettek a brókercégeknek. A bűnszervezet lényegében fiktívszámla-szolgáltatást nyújtott egyes cégeknek.

A bűncselekményekben két, egymást támogató bűnszervezet is közreműködött, amelyek tevékenysége bizonyos pontokon összekapcsolódott. A vádlottak 65 magyar és 30 uniós céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására. Módszerükkel több mint 4,2 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A vádlottakat a főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Kecskeméti Törvényszék előtt. A költségvetési csalást a vád szerint huszonheten bűnszervezetben követték el.