A béreken spórolnak a cégek, máson már nem tudnak

Tavaly a recessziós környezetben jelentősen csökkent a vállalatok jövedelmezősége. Az idei év elejéről rendelkezésre álló adatok megerősítették, hogy - összhangban a márciusi előrejelzéssel - elkezdődött a jövedelmezőség helyreállítása, írja a héten megjelent inflációs jelentésében a vállalati versenyképességet értékelve a jegybank.

Az MNB szakértői az egy dolgozóra jutó hozzáadott értéket (termelékenységet), illetve a munkaköltségek alakulását vizsgálták. A két mutató változásából lehet következetni a versenyképesség változására. Amennyiben a termelékenység gyorsabban emelkedik, mint a munkaköltség, akkor a vállalati jövedelmezőség javul, ellenkező esetben romlik.

Az elmúlt tíz évben nem sokszor haladta meg a termelékenység éves dinamikája a munkaköltségét, és ahogy az alábbi ábrán látszik, a legutóbbi két recessziós időszakban különösen sokat (és tartósan) romlott a jövedelmezőség. 2008-09-ben a termelékenység süllyedését csak késve és visszafogottan követte a munkaköltség alakulása, majd 2011 elejétől az európai adósságválság újra a vállalati versenyképességet sújtotta.

A béreken spórolva próbálnak túlélni a vállalatok

A jegybank várakozásai szerint az idén fordul a helyzet, és ezt az első negyedév adatai sem cáfolják. A versenyszféra vállalatai a gyenge keresleti környezetben nem a fogyasztói árakban alkalmazkodtak, hanem a jövedelmezőségüket a bér- és egyéb költségek visszafogásával próbálták javítani. Mindezzel összhangban az év elején a versenyszférában a minimálbér feletti kereseti kategóriákban csak mérsékelt bruttó béremelések történtek. (Kérdés persze, hogy később a bérskála a későbbiekben helyrerázódik-e vagy sem.)

A vállalati jövedelmezőség helyreállítása előretekintve is mérsékelt bérdinamikát és javuló termelékenységet tesz szükségessé - állapítja meg a jegybank a jelentésében. Előbbi kialakulását a tartósan laza munkapiaci környezet bérleszorító hatása is támogathatja, így a szakértők arra számítanak, hogy az aktuálisan alacsony inflációnak köszönhetően az inflációs várakozások is alacsony szinten maradhatnak, ami támogathatja a visszafogott bérnövekedés középtávon történő fennmaradását.

Látható ugyanakkor, hogy a lassú versenyképesség-javulás nem elegendő ahhoz, hogy a megelőző évek romlását kompenzálja. Ráadásul a fenti vizsgálat azon a logikán alapul, hogy az előállított hozzáadott értéken a vállalat és a dolgozók maradéktalanul osztoznak. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a nemzeti számlák statisztika "hozzáadott érték" kategóriája néhány új adóelemet nem tartalmaz, vagyis a vállalati jövedelmezőség kisebb mértékben javul, mint amekkora a termelékenység és a munkaköltség dinamikáiból adódik.

A gyenge vállalati jövedelmezőségnek a béreken kívül az inflációra is hatása van, nem véletlen, hogy a fogyasztói árindex több évtizedes mélyponton van. Ezen felül a munkapiac lazasága a foglalkoztatottság bővülésének is gátat szab.