A jó vállalatok sem kapnak hitelt

Drasztikus visszaesés a hitelpiacon

A Lehman Brothers csődje óta nagyot változott a világ, a bankok mérlegfőösszegük és hitelállományuk csökkenésére törekszenek Magyarországon is. Nőtt a nem teljesítő hitelek aránya, és csökkent a kockázatvállalási étvágy. Mára odáig jutottunk, hogy a bankok nagy része objektív okok miatt kénytelen csökkenteni hitelezési tevékenységét - mondta Mészáros Attila, az Ernst & Young Restrukturálási Tanácsadási Szolgáltatások vezetője a társaság mai sajtóbeszélgetésén. Példaként az osztrák bankok számára előírt, új ügyletekre vonatkozó 110%-os hitel/betét arányt említette. A banki hitelkínálat visszaesése következtében idén 2000 milliárd forinttal csökkenhet a magyarországi bankok hitelállománya - mondta.

Már a jó vállalatok sem kapnak hitelt

Ez azt jelenti, hogy szolvens vállalatok is azzal szembesülnek, hogy a bankjuk kivonul a finanszírozásból, és emiatt egy vállalat a fizetésképtelenség közelébe sodródhat. A bankoknak komoly felelősségük van abban, hogy e folyamatokat megfelelően kommunikálják vállalati ügyfeleik felé, a vállalatoknak pedig a megnőtt finanszírozási kockázatokra mérlegük átrendezésével, új finanszírozási formák megtalálásával kell reagálniuk. A fizetőképességben beállt negatív változásokról azonban a törvény szövege szerint is először a hitelezőt kell tájékoztatniuk a cégeknek -- hívta fel a figyelmet Mészáros, hozzátéve: a hitelezőnek pedig - igaz, nem jogi, hanem társadalmi - felelőssége a hitelezettel való együttműködés, a finanszírozott vállalatok értékeinek védelme.

Jön az állam?

Mészáros nem számít a bankszektor jelentős átalakulására, ugyanis nincs, aki a tevékenységüket visszafogó bankok helyébe lépne. A jó tőkehelyzettel rendelkező bankok ugyanis soha nem voltak agresszívek a piacon, és várható, hogy ezután sem lesznek azok. Kicsi az esély arra, hogy egy másik bank által "stigmatizált" ügyfeleket a konzervatívabb bankok befogadnák. Az államilag támogatott finanszírozási formák számára ekkor adódik esély, sok esetben az államnak kell a bankok helyébe lépnie. Hogy azonban az erre vonatkozó próbálkozások mennyire lesznek sikeresek, az akkor derülhet ki, amikor az állami szereplők ténylegesen megjelennek a piacon - mondta.

Szétszakad a régió bankszektora

Kocsis Gergely, az Ernst & Young Pénzügyi Szolgáltatások menedzsere szerint jól láthatóan többfelé szakadt a régió bankszektora, mégpedig a prosperáló északi és a komoly nehézségekkel küzdő déli bankszektorra. A magyar bankok egy mély levegővétellel próbálják túlélni ezt, miközben a számos egyszeri tétel miatt (is) számottevően veszteségesek. Azok a bankok, amelyek nem tudnak rövid távon lényeges változást elérni, inkább kivárnak. A nyugati bankcsoportok számára az öt rossz év a száz jó évhez képest még belefér, amelyik magyar bank viszont nem készül a növekedési időszakra, és nem veszi át más országok jó bankjainak gyakorlatát, hátrányba kerül a felkészült versenytársaihoz képest - hívta fel a figyelmet Kocsis. Szerinte ennek megelőzésében nagy a tanácsadás szerepe.

Először gondolkodni

Egyszer vágni, kétszer gondolkodni - adta meg a jelmondatot Kocsis, mondván, az egyszerű költségcsökkentés általában nem vezet tartós eredményre, az átszervezések komoly megfontolást követelnek. Általában összeghatárhoz kötve minden banknak megvannak a helyi kompetenciái, bizonyos döntéseket viszont anyabanki szintre delegálnak. Az anyabanki háttér a döntések meghozatalában nem feltétlenül jelent hátrányt: a jó helyi ötletekhez épp ők tudják megadni a támogatást. A bankcsoportok különböző országokban működő leánybankjai ugyanakkor versenyeznek az erőforrásokért, ezek allokációjában a magasabb megtérülés dönt.