A helyi utazási bérletet is fizetniük kell a munkáltatóknak

Jelenleg kormányrendelet szabályozza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést. Eszerint csak a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, a helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, az elővárosi buszon, a HÉV-en, a menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő utazás költségeinek a 86 százalékát kell megtéríteni.

Ezzel szemben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat szerint július 1-től a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére az országos, regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási közszolgáltatás, illetve a komp- és rév, továbbá menetrend szerinti vízi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járását szolgáló teljes árú, illetve a kedvezménnyel csökkentett menetjegy árának a 86 százalékát. Ugyanekkora mértékben kellene állniuk a munkáltatóknak a hétvégi hazautazást szolgáló bérlet vagy menetjegy költségeit is.

Ráadásul a törvényjavaslatban már nem is szerepel felső összeghatár, ellentétben a hatályos kormányrendelettel, amely szerint 2010-ben havonta legfeljebb 30 000 forint, 2011-től pedig minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított, és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összegben kell a munkáltatóknak állniuk a más településen élők munkába járási költségeinek a 86 százalékát.

A nemzeti fejlesztési miniszter által előterjesztett javaslat indoklásában az áll, hogy a munkavállalók munkába járásával kapcsolatos költségeinek munkáltató által történő megtérítésére vonatkozó szabály mind a közösségi közlekedési rendszer versenyképessége, mind a közlekedéspolitikai célkitűzések középpontjában álló hivatásforgalmi célú utazások szempontjából központi elem.

Az indoklás szerint az új szabályozás alapján a munkáltató a munkavállalók munkába járásával (hazautazásával) kapcsolatban kizárólag a helyi, elővárosi, regionális vagy országos személyszállítási közszolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatás igénybevételére jogosító teljes árú vagy üzletpolitikai kedvezmény keretében kedvezményes árú jegy vagy bérlet költségeit köteles megtéríteni, ellenben megszűnik a megtérítés költségére vonatkozó felső összeghatár.

A törvény ugyanakkor már nem tartalmaz kötelező költségtérítési szabályokat azokra vonatkozóan, akiknek a lakóhelyük és a munkahelyük között nem jár közösségi közlekedési eszköz, vagy a munkarendjük miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést. Ugyanígy nem esik szó a mozgáskorlátozottak, illetve a súlyos fogyatékossággal élők utazási költségtérítéséről sem. Az érintetteknek jelenleg megtett kilométerenként 9 forint költségtérítés jár.

A nemzeti fejlesztési miniszter az előterjesztés indoklásában elismeri: a munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálása a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára megdöbbenve olvasta a törvényjavaslatot, amelyről a beterjesztés előtt nemhogy nem egyeztetett a kormány a munkáltatói érdekképviseletekkel, de egy szót sem szólt róla. Úgy véli, hogy az előterjesztés óriási többletterhet ró vállalkozások százezreinek a nyakába. A kormánynak ez a lépése cseppet sem elegáns különösen annak a fényében, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum drasztikus növelésével, az átlag alatti keresetűek esetében elvárt béremeléssel már jelentős többletteher rakódott az amúgy is pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásokra - ecsetelte a főtitkár a Pénzcentrum.hu érdeklődésére.