A lakásom a cégem székhelye, hogyan számolhatom el a költségeket?

Az adozona.hu szerint a felek megállapodásának függvénye, hogy az érintettek milyen mértékű bérleti díjban, vagy ingyenes használatban állapodnak meg, illetve a közüzemi díjak viselésének módját hogyan rögzítik (a bérleti díj részét képezik-e az említett költségek, vagy azok továbbszámlázására kerül sor).

A társaságnak az adott költségre jellemző mértékegységek alapulvételével lehet az irodaként hasznosított helyiségre jutó rezsiköltséget meghatározni. A közüzemi költségek tekintetében eldönthető, hogy mi a leginkább jellemző vetítési alapja a költségek megosztásának; elektromos áram, gáz költség esetében pl. a természetes mértékegység. A számviteli politikában lehetőség van erről rendelkezni.

Társaságok esetén a költségelszámolás alapját a Szt. 167. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat képezi. A társaság nem számolhatja el költségként a társaság magánszemély tulajdonosának a nevére szóló, számlában szereplő közüzemi díjak összegét. A költségek elszámolásához a feleknek bérleti szerződést kell kötni, függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosa a társaság tagja (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 168. § (3) bekezdése alapján az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges). A tulajdonosnak nem kell a feltehetően rendszeres bérbeadási tevékenységéhez adószámot kiváltania, ha kizárólag ingatlan bérbeadást végez és e tekintetben nem él az adókötelessé tétel jogával.

Ebben az esetben számviteli bizonylattal (nem számlával) tudja áthárítani a felmerült költségeket (illetve azok meghatározott részét) a társaságra. Az ingatlan bérbeadási tevékenység áfássá tétele esetén adószám kiváltása kötelező; ekkor a kibocsátott számlán történik a költség áthárítás. A társaság a nevére szóló számla, számviteli bizonylat alapján lesz jogosult a tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolására.