Buktad a fizetésed felszámolás miatt? Nincs veszve minden!

Először is tisztázzuk, hogy milyen esetekben indítanak egy vállalkozás ellen felszámolási eljárást.

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése kapcsán a hitelezői igényeket törvényben meghatározottak szerint elégíti ki. Ha az adós fizetésképtelen, akkor felszámolási eljárást kezdeményezhet maga az adós, a hitelező, a végelszámoló, illetve a cégbíróság is. Ha a felszámolási eljárást az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérte, a bíróság köteles az előterjesztett kérelmet megvizsgálni.

A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ennek keretében az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A fizetésképtelenség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adós a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

A bíróság ezután végzéssel rendeli el a felszámolást, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A végzésben jelölik ki a felszámoló személyét is. A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett.

A hitelezők az elindított felszámolási eljárásról végzést kapnak, amitől számított 40 napon belül kötelesek a követeléseiket bejelenteni a felszámolónak. Ha ezt 40 napon belül elmulasztják, de még egy éven belül megteszik, akkor az eljárás során a tartozások kiegyenlítése utáni vagyoni fedezetből még megkaphatják a követelést, bár erre kevés az esély. Egy év után viszont már nem lehet érvényesíteni a követelést.

A felszámolás körébe tartozó vagyonból a következő sorrend szerint kell kiegyenlíteni a tartozásokat:

1. felszámolás költségei;

2. a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított követelések;

3. a céget terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék;

4. a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése;

5. a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak;

6. egyéb követelések;

7. a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.

Egyszerűsített felszámolás

Amennyiben a cég vagyona még a felszámolási költségek fedezésére sem elegendő, vagy az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan a könyvvezetés vagy a nyilvántartások hiánya miatt, akkor a bíróság a felszámoló kérelmére végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását a csődtörvényben rögzített kielégítési sorrend szerint, valamint az adós megszüntetését.

Bér nincs? Megoldás van!