Emelkedőben a csődök száma: mi jöhet még?

Ha a csődök emelkedése mellett a hitelpiaci mozgásokat is figyelembe vesszük, abban az esetben félő, hogy a vállalatoknak ugyanolyan nehéz időszakkal kell szembesülniük, mint a '90-es évek elején, illetve a dotcom-lufi kipukkanásakor. A hitelpiacok állapotának mérésére szolgáló indikátor, az amerikai államkötvények és a bóvli-kötvények kamatának különbsége 1 évvel ezelőtt 280 bázisponton tartózkodott, az idei év márciusban, 2003 óta először, már átlépte a 800 bázispontos határt.

Mindeközben a magas hozamú kötvényekre vonatkozó csődráta csupán szerény mértékben emelkedett, jelenleg 1,28 százalékon áll szemben a tavaly novemberi 0,87 százalékos mélyponttal. Ugyanakkor a legtöbb előrejelzés szerint további növekedés várható, így például a Moody's szerint év végére 5,4 százalékra emelkedhet a csődráta.

Más cégek azonban sokkal pesszimistább előrejelzést adnak, így a FridsonVision is, melynek előrejelzései szerint 1000 bázispontra is emelkedhet a különbözet. A cég alapítója ugyan beismerte, hogy az előrejelzés meglehetősen kockázatos, mivel egy éppen likviditáshiányban szenvedő piac árain alapszik.

Ugyanakkor minden rosszban van valami jó, így a csődök számának emelkedésének révén legalább próbára tehetik az új, 2005-ben szigorított amerikai csődjogi szabályokat. Ha minden a rendeltetése szerint működik, abban az esetben a cégek többsége egy átstrukturálással megúszhatja a nehéz helyzetet.

Azonban van egy másik probléma, amely fejfájást okozhat a bajba jutott cégek vezetőinek. Ez pedig nem más, mint a spekulatív befektetők területe, hiszen például a nagy hedge-fundok egy csőd, illetve egy átstrukturálás esetén más célt kívánnak elérni, mint a cég vezetése, s saját érdekeiket szavazati joguk révén képesek is lehetnek érvényesíteni.