Mibe kerül, ha te vagy a főnök? Amit eddig nem tudtál...

Az államnak számos címen kell illetéket fizetni a cégünkhöz kapcsolódóan. Fizetni kell, ha megalapítjuk a céget, ha vagyont szerzünk neki, fizetni kell, ha cégbírósági ügyünk van, de fizetnünk kell akkor is, ha csak meg szeretnénk szüntetni.

Cégbejegyzési eljárás illetéke

A cégbejegyzés egyszerűsödése a 2007-es év fontos momentuma volt, aminek keretein belül egyre egyszerűbb, és gyorsabb egy cég bejegyeztetése. A gyorsaság mellett viszont az is lényeges, hogy mennyit kell ezért fizetni. Az eljárás idejének rövidülése a bíróságok számára is kevesebb munkát jelent, így tavaly szeptemberben a cégbejegyzési illetéket egységesen 15 ezer forintra csökkentették. Korábban, kft. és zrt. alapításakor 100 ezer, bt. és a kkt. esetén pedig 50 ezer forintot kellett fizetni, ami lényegesen nagyobb a jelenleg fizetendő összegnél.

Ezzel egyidejűleg változott a gazdasági társaságokról szóló törvény legalacsonyabb jegyzett tőkéről szóló passzusa is. Kft-k esetén a korábbi 3 milliós előírás 500 ezer forintra mérséklődött,, az rt.-kel szembeni 20 millió forintos követelmény megmaradt a nyílt forma esetén, viszont zárt részvénytársaságnál 5 millióra csökkent.

Az egyszerűsített cégeljárást közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, és zárt részvénytársaság alapításakor lehet alkalmazni, és lényege, hogy előre meghatározott szerződésminták kitöltésével lehet megírni a létesítő okiratot. A minta tartalmazza azoknak a dokumentumoknak a listáját is, amit csatolni kell a bejegyzéshez, így kisebb az esélye annak, hogy valamit elfelejtünk. Viszont az egyszerűsített eljárásnál egy ügyvédnek nyilatkoznia kell arról, hogy az adatok hitelességét ellenőrizte. A cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy megvan-e minden papír, és azokat szabályosan töltötték-e ki.

A korábbi lassú eljárások helyett mára már odáig jutott az eljárások hatékonysága és gyorsasága, hogy ha benyújtottuk a bejegyzésre vonatkozó kérelmet, a cégbíróság egy órán belül eldönti, hogy bejegyzi-e a cégünket vagy sem.

Azon cégeknek viszont, akik nem alkalmazhatják az egyszerűsített formát, továbbra is jelentős összegeket kell kifizetnie. Külföldi vállalkozás magyar fióktelepe és a külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén azért valamennyit csökkent az illeték mértéke, 250 illetve 150 ezer forintról 50 ezerre. Nyrt.-nél, és európai részvénytársaságnál továbbra is 600 ezer forint, zrt.-nél 100 ezer, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál pedig 50 ezer a bejegyzés illetéke.

Apport illetékkötelezettsége

Az alapítás feltételei szerint egy vállalkozás alaptőkéje nem csak pénzbeli hozzájárulásból tevődhet össze, bizonyos mértékig nem pénzbeli hozzájárulás átadására is lehetőség van. Ilyenkor viszont visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie a cégnek, mivel a kapott vagyon után nem fizetett sem ajándékozási, sem öröklési illetéket. Az illeték mértéke 10 százalék, lakás esetén 4 millió forintig 2 százalék, 4 millió forint felett 6 százalék. Gépjármű esetén pedig a motor hengerűrtartalma alapján határozzák meg, hogy mennyi az illeték.

Egyéb cégbírósági illetékek

A cégalapítás mellett más esetben is összefuthatunk a cégbírósággal, amikor szintén fizetni kell. Bizonyos eljárások indításakor 15 ezer forint illetéket kell fizetni. Ez például a változásbejegyzés esetén jelent módosulást, mivel korábban az ezért fizetendő összeg 5 ezer forint volt, illetve több változtatás bejelentésekor 8 ezer forint. Idén ez már a változások számától függetlenül 15 ezer forint lett.

Azért itt is van még egy kivétel, amiért még ettől is többet kell fizetni. Ha a változás átalakulásra, többségi befolyás szerzésére, vagy nyrt. cégadataira vonatkozik, akkor 50 ezer forint a fizetési kötelezettség. Ha a cég vagyonában történik változás, a bejegyzésért fizetendő illeték 40 százalékát kell befizetni. Mivel nincs külön nevesítve, a névfoglalás szintén 15 ezer forintba kerül.

Ami még csak ezután következik...