Visszafelé sült el a csodafegyver: zombivá vált cégek?

A hitelhez jutás feltételeinek szigorodása mellett még a fejlett gazdaságokban tapasztalható lassulás is nehezíti a vállalatok dolgát. Mindezek alapján a vállalati csődök száma szinte bizonyosra vehető, hogy emelkedni fog. A fizetésképtelenség elkerülése végett pedig mind több vállalkozásnak lesz arra szüksége, hogy megegyezzen hitelezőivel adósságainak átstrukturálásáról, ez persze nem olyan könnyű feladat.

Szeptember közepe óta egyértelműen emelkedett a csőd elleni védelem költsége az alacsony minősítésű amerikai vállalkozások körében. A Moody's szerint a felvett hitelei miatt "csödőssé" váló, alacsony minősítésű vállalatok aránya egy éven belül 4,2 százalékra emelkedik a jelenlegi 1 százalékról.

A reorganizációs eljárás azonban nem minden vállalat esetén vezet sikerhez. Az amerikai és európai csődjogi szabályozás az utóbbi időben abba az irányba mozdult el, hogy minél könnyebbé váljon a haldokló vállalatok újraélesztése.

Ezzel szemben a vállalatok pénzügyeit már egyre nehezebb tisztázni. Egyrészt minden eddiginél magasabb az eladósodottsági arány, másrészt egyre több típusú adósság létezik, így egyre bonyolultabb a helyzet. Míg régebben általában csak intézményi - azon belül is leginkább banki - befektetőkkel lehetett találkozni a cégek hitelezői között, addig ma már számtalan típusú finanszírozót találhatunk, a kockázati tőkealapoktól kezdve, egészen a hedge fundokig.

Mindez konfliktusforrásként jelentkezik a fizetésképtelenné váló cégek esetén. Amennyiben magas az adósság aránya a vállalkozás eszközeihez képest, az könnyen jelentheti azt, hogy a hitelezők egy csoportja kielégítés nélkül marad. Mivel a reorganizációs tervhez a hitelezők többségének jóváhagyása szükséges, ez az egyes érdekcsoportok közötti hosszas vitába torkollhat, melynek végén a cégből csupán egy élőhalott marad.

Az érdekellentétek onnan fakadhatnak, hogy - a sokféle hitelező ellenére - általában két csoportra bonthatóak a reorganizációban részt vevő befektetők, egymásnak ellentmondó célokkal. A legtöbb hedge fund például csupán arra játszik, hogy olcsón vásároljon adósságot, majd drágán adja el azt. Több befektető pedig csupán kintlévőségeit szeretné eszközzé konvertálni.

Az egyes csoportok közötti érdekellentétek akár oda is vezethetnek, hogy a cég állapota teljesen feledésbe merül. Mint azt egy tanácsadó találóan meg is jegyezte, ahelyett, hogy a felek a torta méretét próbálnák meg növelni, azon vitatkoznak, hogy kinek mekkora szelet jut belőle.