Ennél olcsóbb albérletet úgysem találsz Budapest közepén: te bevállalnád?

A turisztikai utazások száma 65 százalékkal esett világszerte az első hat hónapban éves szinten, az idegenforgalomból származó bevételek pedig 460 milliárd dollárral csökkentek - áll a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) legfrissebb jelentésében. Leginkább az ázsiai és csendes-óceáni térség sínylette meg a járványt, közvetlenül mögötte a második helyen Európa áll, ahová 66 százalékkal utaztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Hazánkban pedig Budapest számít egyértelműen a nagy vesztesnek, hiszen a külföldi turisták elmaradása elsősorban a fővárost érinti. A nagy hazai szállodaláncok 60-70 százalékos visszaesést is kénytelenek elszenvedni 2020-ban.

Nem csoda tehát, hogy mentik, ami menthető, igyekeznek lefaragni a költségekből. Sokan már az első hullám legelején elbocsátották az alkalmazottaikat, közülük is elsősorban a kölcsönzött, atipikus formában foglalkoztatottakat. Vanna viszont olyan állandó költségek, melyeket már nem lehet tovább faragni, éppen ezért vészmegoldásként igyekeznek áron alul értékesíteni az üresen álló szobáikat, termeiket.

A Corvin Negyed Hotel City Inn például havonta 89 ezer forintért adja ki a szobáit, amiben már a heti egyszeri takarítás is benne van. Ez gyakorlatilag olcsóbb, mint egy átlagos budapesti garzon bérleti díja, ráadásul központi helyen van. Külföldön már tavasszal voltak hasonló próbálkozások - ahogy arról a Portfolio beszámolt.

Igaz, hogy a konyháról le kell mondania annak, aki tartósan szállodába költözik, de mikróhullámú sütőt például biztosítanak igény esetén. De nem csak egy egész hónapra, egyetlen napra is kibérelhetőek az irodává átalakított szobák: a Soho Butique Hotelben 3900 forintért tölthetünk el egy napot, teljes heti foglalás esetén bruttó 15 000 forintos kedvezményes ár.

A túléléshez ez édeskevés

Megkerestük a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét is az ügyben, arra voltunk kíváncsiak, mennyire általános a jelenség, illetve jelenthet-e ez megoldást hosszútávon. Az alábbi választ kaptuk:

"Budapesten március 16-án megállt a turistaforgalom. A főváros szállodáiban realizálódó vendégéjszakák 90 százaléka külföldiektől származik, illetve a többi európai fővároshoz hasonlóan magas az üzleti és konferenciavendégek aránya. Több szálloda április-június között átmenetileg zárva tartott, s voltak melyek a nyári hónapokra sem nyitottak ki. Budapesten a 210 szállodából (összesen 20.633 szoba) júliusban csak 160 (15.106 szoba) fogadott vendéget. A KSH adatai szerint az év első hét hónapjában a vendégéjszakák száma 70 százalékkal esett vissza a tavalyihoz képest."

Július-augusztusban - a csökkent kapacitásnak is köszönhetően - 20-30 százalék körül alakult az átlagos szobakapacitás-kihasználtság. A 25-30 százalék körüli szobafoglaltság általában elegendő a költségek, csökkentett munkaidős bérek kitermeléséhez, s így fedezeti ponton tudott sok szálloda működni.

A legnagyobb probléma, hogy már se járulékkedvezmény, se csökkentett munkaidős bértámogatás nem segíti a vállalkozásokat, így októberben folytatódik az elbocsátási hullám."

A fővároson kívüli szállodák többsége is zárva tartott a korlátozások miatt március közepe és Pünkösd között. Viszont a belföldi kereslettel a legtöbb szálloda a tavalyihoz hasonló, vagy ahhoz közelítő teljesítményt ért el július-augusztusban. Viszont a nyári szezon után, szeptember közepétől jelentős visszaesés van vidéken is a külföldi vendégek elmaradása miatt. Szeptemberben, október elején, amíg tart a jó idő a hétvégéken magasabb a foglaltság, de általánosságban elmondható, hogy

 - Tudtuk meg a MSZESZ-től, majd hozzátették, emellett a naponta rekordokat döntő koronavírusos esetek száma is mindenkit inkább az otthonmaradásra ösztönöz, illetve a vállalatok megszorításainak köszönhetően a hazai cégek is szinte teljes mértékben lemondták a rendezvényeket, továbbképzéseket, csapatépítő napokat, karácsonyi ünnepségeket a szállodákban:

 - összegzi a helyzetet a MSZÉSZ. A szervezet lobbitevékenységet folytat, annak érdekében, hogy bértámogatással minél több szakképzett munkavállalót meg tudjanak tartani a vállalkozások - számoltak be a Pénzcentrumnak. Kiemelték, hogy a szakmának nagy segítség volt a munkaerő megtartásához a 4 hónapra megkapott járulékkedvezmény, illetve a 3 hónapos csökkentett munkaidős bértámogatás. Ezek hiányában sajnos elkezdődtek az elbocsátások. A tulajdonosok bevételek nélkül, vagy minimális bevétellel nem tudják már a következő, legalább fél éves időszakban finanszírozni a munkabéreket. A meghatározó szakmai szövetségek vezetői államtitkári szinten egyeztetnek a támogatások szükségességéről, mivel a szakképzett munkaerő minél nagyobb arányának megtartása a kulcsa a szektor gyors talpraállásához a jövőben.