2019. február 16. szombat Julianna, Lilla

Elárulta a közútkezelő: ezért szívsz minden nap a gigadugóban


Nagyon rákaptak a magyarok az agglomerációra, olyannyira, hogy a főváros környéki településekre lassan ki lehet tenni a megtelt táblát. Ennek okán néha már pokollá válik a közlekedés: sok út már teljesítőképessége határát súrolja, miközben egyre több az autó, rengetegen ingáznak be a fővárosba. Alternatíva lehet még a vasút, de azzal meg az a baj, hogy a közhiedelem szerint pontatlan, gyakoriak a késések, műszaki hibák. A Pénzcentrum most megnézte, mivel mennyi idő bejutni Pestre az agglomerációból.

Egyre több fővárosi szakít a budapesti nyüzsgéssel, és választja inkább az agglomerációt. Ez nem csak azért van, mert életmódot akarna váltani a pesti lakosság, hanem nagyon sokat nyom a latba, hogy olcsóbbak az ingatlanok az agglomerációban, mint a fővárosban. Korábban már megírtuk, hogy bérelni is sokkal olcsóbb Budapest vonzáskörzetében, mint a fővárosban, ám az Otthontérkép adatai szerint a négyzetméterárak is jelentősen kevesebbek egy-egy főváros-közeli településen, mint a környező, budapesti kerületekben.

Például mialatt a IV. kerületben átlagosan 348 ezer egy négyzetméter, a XV.-ben  pedig 313 ezer, addig a közvetlenül szomszédos Dunakeszin és Fóton egyaránt 298 ezerért adnak átlagosan egy négyzetmétert. Csömörön pedig még ennél is olcsóbbak az ingatlanok, 238 ezer forint az átlagos négyzetméterár - ahogy egyébként a szintén főváros-közeli Kistarcsán, Nagytarcsán és Maglódon is. Népszerű célpont még Dunaharaszti és Szigetszentmiklós is, ahol 220 ezer forintba kerül átlagosan egy négyzetméter, miközben a szomszédos Csepelen 259, Soroksáron pedig 231 ezer forint egy négyzetméter.

A Duna másik oldalán sem más a helyzet: sőt, a budai agglomeráció esetében még drasztikusabb a különbség. Például ameddig Újbudán 531 forint egy négyzetméter, addig a környező Budaörsön 369 ezer, Törökbálinton pedig 330 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Budakeszin átlagosan 330 ezret kérnek egy négyzetméterért, Nagykovácsiban és Solymáron pedig 308-at, mialatt a szomszédos XII. kerületben csaknem duplaannyiba, átlagosan 660 ezerbe kerül egy négyzetméter, és a II.-ban is 619 az átlagár.

Valamit valamiért

Persze, mint mindennek, az agglomerációnak is vannak árnyoldalai. Hiába olcsóbbak az ingatlanok, ha mondjuk egy örökkévalóság bejutni a munkahelyedre, vagy elvinni a gyereket az iskolába a nagy dugók miatt. Csak, hogy számszerűsítsük a dolgot: a fővároba a Lechner Tudásközpont 2017-es írása szerint több mint 2000 településről járnak be ingázók dolgozni, rengetegen ülnek például autóba.

Szinte naponta lehet olvasni olyat, hogy valamelyik fővárosi agglomerációs településnél tarthatatlan a dugóhelyzet, így pedig hiába vannak ezek nagyon közel Budapesthez, a befelé vezető utak zsúfoltsága miatt rengeteg időt vesz igénybe az út.

Alább végigvesszük a lehetőségeket több településről is. Az egyszerűség kedvéért minden esetben a Pénzcentrum óbudai szerkesztősége a végcél. Négy "felkapott" településről, minden égtájról próbálunk képzeletben eljutni a szerkesztőségbe: Fót, Nagykovácsi, Szigetszentmiklós és Maglód. Figyelembe vesszük a költségeket és az idő tényezőt, hogy kiderüljön: melyik közlekedési eszközzel éri meg a legjobban bejárni Budapestre.

Alap a kötött pálya

Kézenfekvőnek tűnik, hogy az agglomerációból a MÁV valamelyik járatával próbálj meg eljutni a munkahelyedre. Ezt Fótról a 71-es vonalon teheted meg. Papíron nagyjából 30 perc alatt lehetsz a Nyugatiban, ahonnan azért már könnyebb a közlekedés. Innen egy menetjegy 250 forintba kerül, hiszen csak a főváros határáig kell jegyet venned, a Budapest bérleteddel. A bérlet erre a 10 kilométeres szakaszra 1340 forintba kerül - azaz 9580-ba, de a törvény szerint a munkáltatónak meg kell térítenie a bérlet árának 86 százalékát. Időben tehát: Fótról a nyugatiba nagyjából fél óra - késés nélkül -, onnan a Polgár utcába pedig újabb nagyjából fél óra. A pályaudvarról a 4-es 6-os villamossal és a H5-ös hévvel számoltunk. Árban pedig a 9500 forintos Budapest-bérlettel együtt 10 840 forint havonta (ha nem téríti az utazást a munkáltató, akkor 19 080 forint).

Maglódról ugyan jár a BKV Budapestre, igaz csak az Auchantól: a 162-es busszal, illetve a 28-as és egyes villamossal nagyjából másfél óra alatt lehet beérni. Van vonat is: 28 perc alatt lehet a Keletibe érni, onnan pedig a Pénzcentrum szerkesztősége fél órára van, a legegyszerűbb az M2-es metró, majd pedig a Batthyány tértől a H5-ös HÉV. Az ár ugyanannyi, mint Fótról.

Szigetszentmiklósról a MÁV-HÉV-et kell igénybe venni, a H6-ossal kell a Közvágóhídig menni. Szigetszentmiklós-alsóról 10, a Gyárteleptől pedig 15 kilométeres jegyet kell venni Pest határáig. Előbbi 250, utóbbi 310 forintba kerül egy útra, a havi bérlet 10 kilométerre 9 580, 15-re pedig 11 900 forint. Időben alsóról másfél óra, Gyártelepről pedig nagyjából 1 óra 40 perc a Polgár utca - a Közvágóhídtól az 1-es villamos a legegyszerűbb. A költségek tekintetében 10 kilométeres bérlettel és Budapest bérlettel 19 080 forintból jössz ki, 15 kilométeres távra pedig 21 400-ból.

Ugyanakkor azt is számításba kell venni, hogy a MÁV nem feltétlenül érkezik pontosan: egy 2017-es összesítés szerint például összességében 3,5 évet késtek a vonatok abban az évben, egy szerelvényre átlagban 15 perc jutott. Persze ezt nem lehet egyenesen arányosan elosztani, de például a fóti vonalon sokszor fordul elő késés. Ez annak tudható be, hogy a 71-es vonalon sok helyen egyetlen vágány van, így csak a nagyobb állomásokon tudják "bevárni egymást" az ellentétes irányba közlekedő vonatok - így ha az egyik megcsúszik az időben, vagy műszaki problémája akad, az kihat a másik járatra is. A maglódi, 60-as vonalon is előfordulhat minimális késés.

Kapcsolódó kérdéseinket elküldtük a MÁV-nak is: kíváncsiak voltunk, hogy általánosságban milyen késéssel üzemelnek az elővárosi vonalak, és azt is szerettük volna megtudni, hogy hányan szállnak elővárosi vonalra. Amint válaszol a vasúttársaság, frissítjük a cikket.

Frissítés: Válaszolt a MÁV, ezt egy külön cikkben írtuk meg, amelyet ide kattintva olvashatsz!

Nagykovácsiból nem kell vonatra, Volánra szállni, a 63-as és a 29-es busszal vígan el lehet jönni a Polgár utcáig. Ide elég a BKK-bérlet. Időben valamivel több, mint egy óra az út.

Prók és kontrák:

  • A vonat kötött pályán megy, nem áll a dugóban
  • Viszonylag központi végállomás
  • Jellemzőek a késések

Sokszorosan megteltek az utak

Aki ingázásra adja a fejét, annak kézenfekvő lehet kocsival bejárni a munkába. Igen, valóban Nagykovácsi 17, Fót pedig 23 kilométerre van a szerkesztőségtől, így forgalom nélkül 20-25 perc alatt itt lehet lenni. Maglódról 38 kilométert kell jönni az M0 felé - ez fél óra forgalom nélkül -, Szigetszentmiklós pedig a 6-os úton 29 kilométer, a nulláson pedig 41 forgalom nélkül 35-40 perc alatt megjárható.

Nem véletlenül emeltük ki, hogy forgalom nélkül, hiszen az agglomerációból több százezren járnak be dolgozni Budapestre, az emberek jelentős része autóval, ami értelemszerűen dugókat eredményez. Hogy pontosan mekkorákat, arra a Magyar Közútnak sincsenek egyértelmű válaszai. Kérdésünkre azt írták, általánosságban elmondható, hogy az agglomerációba tartozó településekre az elmúlt években jelentősen megnőtt a kiköltözők száma, ezt a robbanásszerű növekedést az infrastruktúra nem tudta lekövetni, így felújítások vagy balesetek nélkül is rendszeresek a torlódások, ami a korlátozással járó munkavégzések megvalósítását is nehezíti.

Emellett szerintük azért vannak dugók a Budapest felé vezető utakon, mert az elmúlt években több lett az autó, és többet is járnak kocsival az emberek - az egy háztartásra jutó autók száma közelít a kettőhöz.

A fentieken kívül azt is fontos megjegyezni, hogy a legtöbben reggel 6 és 8 óra között, koncentráltan indulnak el, hiszen az óvodákba és iskolákba általában reggel 8 órakor kezdődik a tanítás, míg a munkahelyeken is a 8-9 óra közötti munkakezdés a gyakori. Vagyis a fővárosba vezető valamennyi fő- és mellékúton, illetve gyorsforgalmi utakon is ekkor jelenik meg a legtöbb autós

- mindezek miatt pedig a Magyar Közút szerint nehéz kiemelni, hogy mely szakaszokon nehéz a bejutás, mivel gyakorlatilag nincs olyan út, ahol a csúcsidőszakokban ne lenne valamilyen mértékű torlódás.

Sok útszakasz 100 százalék feletti kapacitással működik egyes időszakokban, még akkor is, ha nincs baleset vagy munkavégzés.

Budapest környékén jelenleg két olyan fejlesztési munka zajlik, amelyek nagyobb torlódással járnak, az egyik az M0 déli szektorán található hidak felújítása és a pálya fejlesztése, illetve az M2-es autóút bővítése. Tehát a példánkban szereplő Szigetszentmiklósról és Fótról ezek is nehezítik a közlekedést.

Egyre többen járnak a nulláson, torlódás a felhajtóknál

Az M0-s autóút bár Budapestet elkerülő útszakasznak épült, az agglomeráció folyamatos fejlődésével a főváros, a környező települések és a mellé települő ipari és logisztikai parkok gyakorlatilag körbeölelték az autóutat. A déli szektorban a közútkezelő adatai szerint 2013-ban még átlagosan 67 ezer jármű közlekedett naponta, addig a felújítás kezdete előtti hónapban már közel napi 120 ezer autó járt arra.

Pest megyében naponta átlagosan több százezer autós közlekedik. A megyei autópályák átlagos forgalma napi 40 ezer, az autóutaké 62 ezer, az elsőrendű főutaké 14 ezer, a másodrendű főutaké 10 ezer, és még a mellékutaké is közel 4000 egységjármű a 2017-es forgalomszámlálási adataink alapján.

A 2018-as előzetes adataink szerint ez a szám akár kétszámjegyű százalékos növekedést is mutathat. Például az M3-as bevezető szakaszán 2018 utolsó negyedévében több mint 10 százalékkal nőtt a forgalom a 2017-es év azonos időszakához képest

- írta a közútkezelő.

Az M2-es autóúton a reggeli időszakban a főváros felé általában 2 sávon haladhat a forgalom, így elsősorban a délutáni csúcsban tapasztalható nagyobb forgalom, Budapest irányából, mivel ott jelenleg csak 1 sávon közlekedhetnek az autósok. Gödnél is csak egy sáv áll az autósok rendelkezésére és az ottani felhajtón érkező jelentős becsatlakozó forgalom miatt van újabb torlódás reggelente is Budapest felé.

A metrópótló is bezavar: komoly forgalomátrendeződést okoz, hogy a Váci úton a metrópótló busz sávja miatt az autósoknak eggyel kevesebb sáv áll rendelkezésre, így vélhetően többen másik útvonalon jönnek, hogy elkerüljék például a Váci utat.

Oké, de mennyi az annyi?

Visszatérve az alap kérdésre, hogy mennyi időbe és pénzbe kerül autóval bejárni az aggloemrációból. Számoljunk havi 20 munkanappal, és tegyük fel, hogy egy benzines autóval megyünk, amelynek átlagos fogyasztása a dugóban ácsorgást is figyelembe véve 9 liter 100 kilométerenként.

Máris kijön, hogy Fótról összességében 920 kilométert kell autózni havonta Óbudára, ez 102,2 liter benzin lenne, ami 340 forintos literenkénti árral számolva 34 755 forint üzemanyagköltség havonta. Nagykovácsi közelebb van, innen csak 680 kilométert kell kocsikázni havonta, ami 75,5 liter üzemanyagot igényel, ez kb. 25 890 forintba kerül. Költségesebb bejárni Maglódról: 1520 kilométer havonta, ami 168 liter benzin lenne, ez 57 422 forint. Szigetszentmiklósról két útvonalat is megnéztünk: a hatoson 1160 lenne a havi kilométer, 128,8 liter benzinnel, ami 43 800 forint. Az M0-n jóval drágább járni, 1640 kilométer lenne hozzávetőleg, amihez 182,2 liter benzin kellene, ez majdnem 62 ezer forint.

Emellé még jön a Pest megyei matrica - Nagykovácsi kivételével minden vizsgált útvonalon van ilyen - ez 5 ezer forint egy évre a személyautókra. A verdát le is kell tenni valahol, Óbuda belső területein pedig ezért bizony fizetni kell: itt, a környéken egy évre 35 ezer forintba kerül a parkolás. Vagy óránként 265 forintba.

Megállhatsz a külsőbb területeken is, ahol nem kell fizetni, ám innen még valamilyen tömegközlekedési eszközzel, vagy gyalog be kell jutni az irodába.

Érvek az autó ellen és mellett:

  • Nem vagy időhöz, járathoz kötve
  • Kényelmes
  • Sokat állsz a dugóban
  • Parkolni is kell valahol
  • Költségesebb

Volánnal is lehet jönni

A VOLÁNBUSZ Zrt. elővárosi járatai hozzávetőlegesen naponta 100 ezer ember számára biztosítják a fővárosba eljutás lehetőségét. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy reggelente ezek a járművek is a dugóban állnak, mint az autók. Maglódról az Örs vezér terére jönnek a buszok, a honlap szerint 40 perc alatt. Innen nagyjából háromnegyed óra az iroda, szóval majdnem másfél óra az út.

Szingetszentmiklósról Csepelre megy Volán járat kb. fél óra alatt, ahonnan még plusz egy óra a BKV. Fótról pedig Újpestig lehet menni a busszal, 35-40 perc alatt, plusz innen 30-35 perc az utazás.

Árazás tekintetében mindegyik város a 10,1-15 kilométeres zónába esik, itt egy havi bérlet 11 900 forintba kerül, plusz ugye a BKK-bérlet, így pedig 21 400 forintba kerül az utazás.

A Volán előnyei, hátrányai:

  • Gyakori járatok
  • Központi végállomások
  • Ez is áll a dugóban

Jól jönne 4 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 4 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 69 428 forintos törlesztővel a Budapest Bank (THM 7,9 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (69 141 Ft/hó; THM 8,02%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket a Raiffeisen (69 064 Ft/hó; THM 8,25 %) ajánlata, de érdemes megnézni az Erste és az OTP Bank ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS