Félmillió forint az átlagos büdzsé: így spórolnak idén a magyarok a külföldi nyaralásra

A tervezett összköltés átlagosan 500 ezer forint körül alakul, a gyerekes családoknál jellemzően ennél is magasabb. A nyaralást tervezők tudatosan készülnek erre a kiadásra: 61 százalékuknak van kifejezetten utazási célra félretett megtakarítása, és közel 60 százalékuk más nagyobb kiadásról is hajlandó lemondani, hogy megengedhesse magának az utat.

2026-ban az 1-2 napos kiruccanások helyett a legtöbben 3-7 napos pihenésben gondolkodnak, és a repülős utazás is népszerűbb: az utazást tervezők 47%-a venné igénybe, ami mintegy 10%-kal több a tavalyi arányhoz képest, derült ki a Groupama Biztosító és az OTP Bank kutatásából.

Geopolitikai kockázatok, euróárfolyam – több szempontot mérlegelünk

Az úti cél kiválasztásakor a magyarok számára a szálláshely megbízhatósága és a vendégértékelések eredménye a legmeghatározóbb tényező, amelyet szorosan követ a biztonsági helyzet és az esetleges geopolitikai kockázatok figyelembevétele, valamint az úti cél különlegessége. Csaknem minden második utazónak az euró/forint árfolyam alakulása is számít a tervezéskor.

A geopolitikai kockázatokat konkretizálva a kutatás rámutat, hogy az iráni háborús helyzet a megkérdezettek 26 százalékának befolyásolja idei utazási terveit – minden tizedik válaszadónak pedig jelentős mértékben.

Az utazók sok szempontot mérlegelnek előre, és leginkább attól tartanak, hogy rossz időjárást fognak ki: a külföldre rendszeresen utazó magyarok 61 százaléka tart ettől. Ezt követi az értékek és iratok ellopása, az átverések – például taxisok, éttermek részéről –, majd a betegség, a baleset és a poggyász elvesztése. A legutóbbi méréshez képest szinte minden kategóriában nőtt azok aránya, akik tudatosan számolnak ezekkel a lehetséges kellemetlenségekkel.

Generációs szakadék: a legtöbbet utazó, legtöbb káresettel találkozó korosztály a legkevésbé védett

A biztosítási tudatosság erősen korfüggő. Míg az 50-75 évesek 60 százaléka minden egyes útjára köt utasbiztosítást, a 18-29 éveseknek mindössze 31 százaléka. A fiatalabb generációk ugyanakkor a legaktívabb utazók, de ők azok is, akiknél az utasbiztosítás-kötés még nem vált természetes rutinná.

Az ellentmondás különösen szembetűnő, ha a káresemény-tapasztalatokat is megvizsgáljuk. A 18-29 évesek 16 százalékának volt már káreseménye külföldön – ez az összes korosztály közül a legmagasabb arány. A legaktívabban utazó, és kárral is leggyakrabban találkozó korosztály tehát a legkevésbé védett.

Ebben a korosztályban egyfajta bizonytalanság is megmutatkozik: a 30-39 évesek mintegy harmada nem tudja pontosan, mire terjed ki az utasbiztosítása, a 18-29 évesek pedig több mint fele érzi úgy, hogy online nem talál elegendő információt a megfelelő biztosítás kiválasztásához.

Hamis biztonságérzet

Akik soha nem kötnek utasbiztosítást, elsősorban anyagi okokra hivatkoznak, ugyanakkor a második leggyakoribb ok elgondolkodtató: a nem kötők 36 százaléka úgy gondolja, nem utazik veszélyes helyekre, ezért nincs szüksége biztosításra. A felmérésből az is kiderült, hogy a 18-75 éves lakosság egytizedének volt már káreseménye külföldön, többségüknek azonban szerencsére volt utasbiztosítása.

„Tapasztalataink szerint a leggyakoribb káresemények, például egy gyomorrontás vagy allergiás reakció, esetleg poggyászkár egy nyaralás során bárhol előfordulhatnak, ezért a legközelebbi úticélok esetén is érdemes gondoskodni a megfelelő fedezet meglétéről. Különösen a hosszabb, családi nyaralásokra ajánlott utasbiztosítást kötni vagy népszerű nyaralóhelyek esetén, ahol sokszor csak magánklinikák működnek: ilyenkor az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem nyújt fedezetet maradéktalanul és 24 órás segítségnyújtást sem biztosít, így akár egy egyszerűnek vélt egészségügyi probléma ellátása is könnyen több százezer forintba kerülhet. A biztosítás költsége eltörpül az utazás költsége mellett: egy felnőtt esetén már napi 5-600 forintból, körülbelül egy presszókávé árából több tízmillió forintos fedezetet nyújthat  – hívta fel a figyelmet Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetője.

Online kötik, de szívesen kapnának több segítséget

A biztosítást kötők többsége ma már online intézi a szerződéskötést, és jellemzően az utazás előtti utolsó héten – a megkérdezettek 76 százaléka legfeljebb 7 nappal indulás előtt gondoskodik erről. A döntésnél a fedezet a legfontosabb szempont, de közel ugyanolyan súllyal esik latba a biztosítás díja és a korábbi személyes tapasztalat is. A biztosítást kötők kétharmadának van bevált biztosítója – a nagy többség ennek ellenére összehasonlítja az ajánlatokat kötés előtt.

„Saját felületeinken, az OTP internet- és mobilbankon is azt tapasztaljuk, hogy elsősorban online, néhány nappal az utazás előtt keresnek a legtöbben biztosítást. Ám még erre sincs szükség, ha egy átfogó, teljes éves biztosítást kötnek az érintettek, amely a spontán utakra is automatikusan fedezetet nyújt, így nem kell előre tervezni vele. Az éves díja pedig akár kevés utazásnál is kedvezőbb lehet, mint ha külön-külön kötnénk utasbiztosítást. A jól megválasztott biztosítás így hosszú időre, rengeteg kellemetlenségtől óvhatja meg az utazókat” – mutatott rá Pista László, az OTP Bank biztosítási területének vezetője.

A biztosítást kötők háromnegyede pontosan tudja, mire terjed ki a szerződése és hogy hova kell fordulnia kárigény érvényesítésekor – ez örvendetes adat. Közülük mégis minden második utazó szívesen venné igénybe biztosítási szakember tanácsát is.