Elképesztő, mi nyílt az üres üzletek helyén ezen a legendás hazai körúton: szabályosan özönlenek ide az emberek

A polgármester úr távolról indít: „Gyerekkoromban sokszor jártam a Margit-körútra és a Fény utcai piacra. Évekkel később pedig tapasztaltam, hogy itt sétálva sok üres kirakat ásít rám. Ennek részben a Mammut az oka, csakúgy, mint a Nagykörúton a Westend megnyitása óta. Így ez a szakasz a Kossuth Lajos utca-Rákóczi úthoz hasonló „belvárosi autópályává” vált. E folyamat visszafordítását – hogy a kis boltok, üzlethelyiségek, szolgáltatások ismét életet leheljenek a környékbe - 2019-ben a választási programom részévé tettem.”

Mint mondja a koncepció elkészítésében átvettek ötleteket a Bartók negyedtől, a Pozsonyi úttól, sőt még a pécsi Zsolnay negyedtől is. Komoly motivációt jelentett számukra, hogy az önkormányzatnak nem kis költséget jelent az üres boltok rezsijének fizetése. A fejlesztési elképzeléseknek az urbanisztika mellett tehát pénzügyi okai is voltak.

Az elmúlt 6-7 év egyértelmű sikertörténet. Az önkormányzat adatai alapján a 41 üresen állt ingatlanból már 36-ot kiadtak, összesen 4000 négyzetméter alapterület újult meg.

Rozgonyi-Kulcsár Viktória a projekt indulásától aktív szerepet játszik a döntésekben, mindennapi munkában. Maga a Jurányi Ház katalizátora volt a környék kulturális megújulásának. Mint mondja, a koncepció lassan került be a köztudatba. Most - 5 év után - a tapasztalatok leszűrése és a továbblépés következik.

A Margit-negyed tanácsadó testületében a polgármester és a kerület főépítésze is jelen van. Ők döntenek a pályázatokról, programokról. A Jurányi Ház vezetője szerint az elbírálás elsődleges szempontja, hogy egy hely, vagy program mennyire illik a projekt szellemiségéhez, mit tesz hozzá, hogyan gazdagítja azt. Előnyt élveznek a hiánypótló boltok, szolgáltatások, közösségi terek. Kevés olyan projekt létezik széles e hazában, ahol a nem profitorientált kezdeményezések diszkontot kapnak a piaci árból.

Őrsi Gergely szerint a környék revitalizációja mellett a fő fókusz a kultúrán és a szolgáltatásokon van. Egyértelmű, hogy szükség van a szórakozóhelyekre, hiszen attól élő egy városszövet, ezzel lehet bevonzani a fiatalokat, de csupán 3-4 ilyen helynek adtak engedélyt. Este 11 óra után pedig csak az illemhellyel rendelkezők tarthatnak nyitva, akik számára alapvető követelmény, hogy ne hallatszon ki a zaj. Egyértelmű volt, hogy nem szeretnének „budai romkocsma negyedet” létrehozni. A lakosságtól is pozitív visszajelzéseket kapnak, a kezdeti félelmek elcsendesedtek. Mivel a Margit körút forgalmát nem lehet máshová terelni, a cél nem egy sétálóutca kialakítása volt, hanem hogy a színházakba, szórakozóhelyekre, kiállítóterekbe célirányosan menjenek az emberek. Ennek ellenére a jövő egyik feladata a gyalogos közlekedés fejlesztése.

Rozgonyi-Kulcsár Viktória kiemeli, hogy a Margit-negyed inkább egy helyi kulturális szellemiség, közös platform, mint földrajzi hely. „Egyfajta közösségi teret, kortárs művészeti központot, klubszerű, civil együttlétet, off-line találkozási pontot képzeltünk el

és nagy örömünkre szolgál, hogy ezt látjuk megvalósulni. Civil élettel telt meg a környék. Az együttműködésre, hálózatépítésre jó példa, hogy több Jurányis előadást a Dugattyúsban valósítottunk meg. Sokan szerveznek közös reggeliket, vagy egyéb eseményeket, amikor egy helyszín meghívja a többieket. Ezek mind alulról szerveződő, organikus dolgok, apró, de lényeges win-win helyzetek. Egy-egy programról nem feltétlenül a bizottság, hanem az egyes helyek döntenek. Ilyen például a „Mozogj Margit” elnevezésű, a negyed jógastúdiói és jógaoktatói által szervezett program a „negyed főterén”, a Mechwart ligetben. Vagy a „Ne pazarolj” nyílt nap. Mindenki azt teszi bele, amit bír és azt veszi ki, amit nem szégyell. Igazi „bázisdemokrácia” alakult ki a szemünk láttára.”

Őrsi Gergely szerint a legnagyobb öröm, hogy a Margit negyed 6 év alatt önnálló branddé vált. Az önkormányzat kiemelt szerepe a kezdeti lökés és a koncepció kidolgozásában való részvétel volt, de továbbra is támogatják a folyamatot és az ehhez kapcsolódó eseményeket, programokat.

A Margit negyed felkerült az 50 európai legjobban fejlődő városnegyed listára. A helyiek mellett a város más részeiből, sőt vidékről is sok látogatót vonz. Színház, vagy kiállításlátogatásra nem kell már Pestre menni, hiszen négy játszóhely és kilenc galéria közül válogathatnak a polgárok.

Mint mondja, a kezdetektől a sokszínűségre törekedtek. Ebben segít a döntéselőkészítő testület, amely nem ad ki öt kávézóra, étteremre, vagy hasonló szolgáltatást nyújtó üzlethelyiségre engedélyt egymás mellett.

Idén szintet lépnek: május 15–18. között közel 50 helyszín több, mint 100 programmal szervezik meg a „Hello Margit” összművészeti fesztivált. A kiállítóterek mellett független színházi társulatokat, koncerteket, irodalmi esteket, civil szervezetek programjait élvezheti a közönség. Megnyitják a kerület első helytörténeti gyűjteményét, a Helyóvót. A látogatók nyitott házakat járhatnak be, lesz designer és helytörténeti séta, workshopok, premier előtti filmbemutatók és természetesen sok-sok gyerekprogram. A Fény utcai piacon könyvturkálót szerveznek. A tavaszi fesztivál nyitó programja a Női Váltó Fesztivál lesz a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A programsorozat mottója: „A közösség ereje”.