Veszélybe kerülhet a nyaralás a Balaton kedvelt strandjain: bosszantó jelenség keseríti meg a fürdőzők életét

A Balaton medrének természetes feltöltődése már évtizedek óta ismert folyamat, amelyet az emberi beavatkozások, például a partépítések, a vízszintszabályozás vagy a nádasok átalakulása tovább erősítettek. A probléma különösen a déli parton vált manapság látványossá, ahol a sekély víz és a finom üledék felhalmozódása miatt egyes strandokon már a fürdőzés élménye is komoly mértékben romlott. Az elmúlt évtizedekben több hullámban próbálták kezelni a helyzetet. Nagyszabású kotrási programokat is indítottak a múltban, amelyek során millió köbméternyi iszapot távolítottak el, mai értéken számolva több tízmilliárd forintos ráfordítással. A hangsúly ma azonban leginkább a kisebb léptékű, part menti medertisztításokra helyeződik, amelyek elsődleges célja a strandok használhatóságának fenntartása és a vízminőség javítása.

A medertisztítás szükségességének több oka is van. Egyrészt az, hogy a strandolók tiszta, iszapmentes, jól járható mederben tudjanak fürdeni. Másrészt a medrekben felhalmozódott szerves anyagok, növényi részek bomlása kedvezőtlen hatással bír a víz minőségére. A medertisztítások kapcsán a nádasok (csakis szükséges mértékű) profilozása is indokolt lehet. Egyrészt a nádasok terjedése akadályozza a vízbejutást, másrészt az elöregedő nádasoknak hasznos a megújítás, illetve sok esetben a szerves anyagok természetes kiöblítődése is akadályozott. Már a felhalmozott avar és a rizómák pusztulása miatt is

– mondta Farkas Tamás, Balatonfenyves polgármestere a Pénzcentrumnak, aki nemrég a Balatoni Szövetség „Balatoni Tudástár” című rendezvényén is beszélt a mederkotrás gyakorlati tapasztalatairól.

Hozzátette: az elvégzendő feladatokat és lakossági jelzéseket a helyszínen, mederbejárás során mérik fel és ellenőrzik Ahogy fogalmazott, pontosan képbe kell kerülni a munkával érintett terület nagyságával, az eltávolítani kívánt üledék mennyiségével és a nádprofilozás tervezett vonalával, hiszen ezek ismerete a munkamennyiség és annak anyagi költségei felméréséhez feltétlenül szükséges.

Kotrás vagy tisztítás? Ez kell a jó vízminőséghez

A mederkotrás elsődleges célja a turizmus igényeit kielégítő, de a Balaton ökológiáját tisztelő, fenntartható, azt adott esetben segítő partkezelés, a Balaton partmenti területeinek rendezettebbé tétele, a strandok megközelíthetőségének biztosítása, valamint a vízminőség javítása. Ez a part menti strandi mederterületek tisztítását jelenti, 15 centiméterig történő lágyiszap eltávolításával, gépi erővel. Ám mindebben a megfelelő szakértelem és a környezetvédelmi szabályok betartása kulcsfontosságú.

A medertisztítás általában a sűrű növényzet eltávolítását és a meder felszíni tisztítását jelenti. A balatonfenyvesi önkormányzat is ezt végzi el meghatározott strandi partszakaszokon évről évre. Ez nem azonos az iszapkotrással, amit jellemzően nem önkormányzatok rendelnek meg, és ami egy sokkal mélyebb beavatkozás, amely során a mederfenékre lerakódott iszapot távolítják el gépi erővel, gyakran 20-30 centiméteres lepelkotrással vagy mélységi kotrással. A balatonfenyvesi önkormányzat tavaly november és idén március közt a Központi strandnál, a Pozsonyi utcai strandnál, a Heim Pál utca vonalában, valamint a Balatonfenyves alsói strandnál végeztetett medertisztítást

– hangsúlyozta Farkas Tamás, és felhívta a figyelmet a kotrás és tisztítás közötti fontos különbségekre.

Tény, hogy a Balaton Magyarország egyik legfontosabb turisztikai térsége, aminek állapota közvetlenül hat a vendégforgalomra, az ingatlanpiacra és a helyi gazdaságokra. Az iszaposodás kezelése emiatt környezetvédelmi, de komoly gazdasági kérdés is, miközben minden beavatkozásnál egyensúlyt kell találni a tó ökológiai rendszere és a turizmus igényei között.

Engedélyek, bürokrácia, gyakorlati lépések

A munkálatok engedélyeztetése azonban korántsem egyszerű feladat, hiszen ebben több szerv is érintett. A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya az illetékes a természetvédelmi engedély kiadásában; a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságától szükséges megkérni a természetvédelmi kezelői hozzájárulást; míg a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségétől pedig a mederkezelői hozzájárulást.

Ahogy azt a polgármester megosztotta velünk, a kérelemnek tartalmaznia kell a tervezett beavatkozás adatait:

• a nádirtás helyszíneinek bemutatását,
• az érintett nádas megjelölését és területméretét bemutató térképet (EOV, helyrajzi szám),
• a fürdőhely kijelölő határozatot és annak módosításait (vármegyei kormányhivatal, ÁNTSZ);
• a nádirtás és medertisztítás, lágyiszap eltávolítás bemutatását tartalmazó kérelemben meg kell jelölni a kiszoruló iszap mennyiségét;
• a kizárólag csak medertisztítás, lágyiszap eltávolítását tartalmazó kérelemben pedig kiszoruló iszap mennyiségét;
• az érintett mederterületeket bemutató térképet, fürdőhely kijelölő határozatot és módosításait.

A nádasírtással érintett területeken azonban az engedélyező szervezetekkel együtt kell helyszíni szemlét tartani, és a munkák megkezdéséhez számos engedély szükséges. A polgármester elárulta, hogy a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Természetvédelmi Osztálya által kiadott természetvédelmi engedély, amely tartalmazza a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi kezelői hozzájárulását és az EOV koordinátákat tartalmazó műholdfelvételeket, továbbá a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége által kiadott mederkezelői hozzájárulás.

Csak az engedélyek megszerzését követően kerülhet sor a kitűzésre, illetve a munkákra, és a konkrét kivitelezői árajánlatok kérésére. Fontos tudni, hogy ezen munkákat csakis speciális, és külön engedélyekkel rendelkező gépekkel lehet végezni. A medertisztítás költségei ráadásul több dologból tevődnek össze. Ezek a lágyiszap eltávolítása, medertisztítás, a kiszoruló iszap szikkasztás utáni szállítógépjárműre rakodása, a felrakott iszap elszállítása, valamint az iszap befogadása lerakóhelyen. A medertisztítást be kell jelenteni a hatóságnál, és azt az engedélyben szereplő határidőn belül elvégezni, majd ennek tényét is be kell jelenteni a közreműködő szervezetek felé, fotódokumentációt is leadni

– magyarázta Farkas Tamás, aki fontosnak tartaná az érintett önkormányzatok együttműködését a medertisztítás kérdésében.

Rámutatott, hogy érdemes lenne az önkormányzatoknak összefogniuk és szorosabban egyeztetniük a témában, ami által az engedélyeztetési és kivitelezési folyamatok is egyszerűbbek és költséghatékonyabbak lehetnének.