Már látni, brutális hideghullámok törhetnek be Magyarországra: meggyengül a sarki örvény

A Severe Weather Europe elemzése szerint a numerikus időjárási modellek februárra rendkívül intenzív sztratoszférikus melegedést jeleznek előre, amely alapjaiban rengetheti meg a sarki örvény stabilitását. Ennek következtében az északi félteke légköri cirkulációs rendszere jelentős átalakuláson mehet keresztül.

A meteorológiai számítások szerint ez a nagy energiájú sztratoszférikus esemény február közepére várható. Hatására a sarki örvény destabilizálódhat, ami felboríthatja az északi félteke nagytérségű légkörzési mintázatait. Az ilyen típusú események általában kiterjedt sarkvidéki hidegbetöréseket indítanak el. A 2026-os tél végének időjárását azonban egy másik légköri folyamat is alakítja.

A sztratoszférikus felmelegedés hatásai ugyanis kölcsönhatásba lépnek a Madden–Julian-oszcillációval, amely egy meghatározó, trópusi eredetű légköri hullámzás. Ez a kölcsönhatás különleges helyzetet teremthet Észak-Amerika és Európa számára. Az Egyesült Államok középső és keleti területei átmenetileg védettek maradhatnak a sztratoszférikus változások közvetlen következményeitől. Ott így az évszakhoz képest enyhébb idő is előfordulhat, miközben a magasabb légrétegekben a sarki örvény fokozatosan megbomlik.

A meteorológusok ugyanakkor arra számítanak, hogy ez a védőhatás csak átmeneti lesz. A sztratoszféra és a felszín közötti kapcsolat várhatóan helyreáll, ezért február végén és március elején újabb hideghullámok érhetik el az Egyesült Államok, Kanada és Európa egyes térségeit.

A sarki örvény egy összetett légköri képződmény, amely a téli hónapokban alakul ki mindkét félteke sarkvidéki területei felett. Falszerű, forgó struktúraként működik, amely a földfelszíntől egészen a sztratoszféra alsó részéig, nagyjából 50 kilométeres magasságig nyúlik fel. Fő szerepe, hogy a rendkívül hideg sarki légtömegeket a pólusok térségében tartsa.

A jelenség két fő komponensből áll: a magasabban elhelyezkedő sztratoszférikus és az alacsonyabban található troposzférikus részből. Ezek eltérő tulajdonságokkal és időjárási hatásokkal rendelkeznek. Amikor a sarki örvény stabil, a hideg levegő döntően a sarkvidéki régiókban marad, ami általában enyhébb teleket eredményez Európában és az Egyesült Államokban.

Ha azonban a sarki örvény legyengül vagy összeomlik, elveszíti a hideg légtömegek visszatartására való képességét. Ilyenkor a fagyos levegő kitörhet a mérsékelt övi területek irányába, és erős lehűlést okozhat. Ezt a zavart rendszerint a sztratoszférában bekövetkező jelentős nyomás- és hőmérséklet-emelkedés váltja ki, amelyet a szakirodalom sztratoszférikus felmelegedésként ír le.