Ezzel a trükkel töredékébe kerülhet az idei vakációd: kevesen csinálják, holott aranyat ér

Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UN Tourism) legfrissebb jelentése szerint a világ utazási kedve továbbra is dinamikusan növekszik: 2025 első negyedévében 300 millió nemzetközi turista kelt útra, ami nemcsak meghaladja a 2024-es adatokat, hanem már a járvány előtti, 2019-es szintet is túlszárnyalja. Különösen Ázsia és Afrika mutatott látványos bővülést, miközben az utazás élményalapú, érzelmi motivációi egyre hangsúlyosabbá válnak. Mindez azt jelzi: a globális turizmus nemcsak visszatért, hanem új lendületet is vett.

Az utazás alatt jellemzően többet költünk, mint a hétköznapokban – és ennek nem csupán gyakorlati okai vannak, hanem mélyebb pszichológiai, társadalmi és gazdasági mechanizmusok állnak mögötte. A nyaralás sokak számára nemcsak fizikai kikapcsolódás, hanem mentális váltás is: egy másik tudatállapotba kerülünk, ahol a kontrollált költési szokásaink felpuhulnak, és előtérbe kerül az „élj a mának” élménykeresés. A Psychology Today egy 2023-as tanulmánya szerint az élményalapú vásárlás – például utazás – hosszabb távú boldogságot eredményez, mint tárgyak vásárlása, ezért sokan hajlamosak nagyobb összegeket áldozni rá, különösen akkor, ha az utazás a jutalmazás, pihenés érzetét hozza magával.

Az utazás közbeni impulzív vásárlásokat emellett olyan érzelmi tényezők is erősítik, mint a FOMO, vagyis a kimaradástól való félelem, illetve az öröm és a kísértés pillanatai. A TravelersPress cikke szerint a

nyaralás alatt az impulzív döntések gyakoriak, és nem ritka, hogy a „most vagy soha” élmény miatt költünk olyan szolgáltatásokra vagy termékekre, amelyekre otthon nem áldoznánk.

Az éttermi étkezések, ajándéktárgyak, szuvenírek, különleges programok mind olyan elemek, amelyek nem feltétlenül tervezettek, de a helyszíni kínálat hatására költési ingerként jelennek meg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre több magyar mond nemet az Adriára: tömegek nyaralnak itt helyette

A magyar utazók továbbra is a mediterrán úti célokat választják, ide kiugróan megnőtt az egyéni utazók száma.

Legyünk tudatos vásárlók a nyaralás alatt is

A nyaralás ma már nem pusztán kikapcsolódás, hanem egy kulturálisan megerősített társadalmi elvárás is.

Még a KSH is mérési szempontként tekint arra, hogy egy család el tud-e menni legalább egy hétre nyaralni – ez már a szegénység indikátorának számít

 – mondja Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezető igazgatója. Sokak számára a nyaralás mára az alapszolgáltatások sorába emelkedett – mint a lakhatás vagy a mobilitás –, és a háztartások jellemzően előre terveznek, spórolnak, sőt, akár hitelt is felvesznek érte. A közösségi média és a kulturális nyomás is hozzájárul ahhoz, hogy az utazást sokan „alapjognak” élik meg.

Ha nem utazunk, akkor úgy érezzük, kimaradunk valamiből, amit mások megengedhetnek maguknak – szegényesebbnek tűnik az életünk.

Haraszti Anikó ezután kiemeli, hogy egyre többen az élményalapú utazást preferálják – különösen a fiatalok körében. Az egyhetes, medenceparti vakációt gyakran leváltja az évente többszöri, rövidebb, városlátogatásra épülő utazás – repülővel.

Ez nem igazán fenntartható, különösen a repülés ökológiai lábnyoma miatt.

A nyaralás élménye ugyanakkor egy külön tudatállapot – mondja Anikó –, és ez gyakran együtt jár az impulzív, nem feltétlenül tudatos költekezéssel.

A nyaralás az az idő, amikor nem akarunk takarékoskodni vagy agyalni a költéseinken – ez az év egy olyan hete, amikor azt mondjuk: megérdemlem.

Ezzel a hozzáállással viszont sok felesleges költés is együtt jár – legyen szó szuvenírekről, túlárazott étkezésről, vagy olyan termékekről, amiket otthon sosem vennénk meg. A műanyag szuvenírek, illetve a nyaralásból származó emléktárgyak sok esetben hulladékként végzik, egy elég vaskos részét teszik ki a felesleges vásárlásnak. Erről részletesen is írtunk pár hónapja:

EZ IS ÉRDEKELHET

Szórják a bírságot a magyarok kedvenc üdülőhelyein: ezért akár börtönbe is lehet kerülni

Soha nem utazott annyit az emberiség, mint napjainkban, és ennek súlyos környezeti következményei vannak.

Persze a klasszikus „semmittevős”, all inclusive nyaralások és az „utazó” típusú turizmus viselkedése és fogyasztási szokásai teljesen eltérnek. Az utóbbi – például a hónapokon át tartó hátizsákos utazás – olcsóságra épül, inkább a helyi, egyedi élményeket keresve. Míg előbbiben gyakran a kényelem és a teljes kiszolgáltság a cél, utóbbiban a szabadság és függetlenség az elsődleges motiváció.

Mitől lehetne tudatosabb az utazás alatti fogyasztás?

A legtöbb ember nem pont a nyaraláskor akar spórolni. Mégis érdemes időt szánni a jó ajánlatok felkutatására – például előre tervezni szállást és utazást, figyelni a kedvezményes időszakokat. Emellett hasznos lehet az árösszehasonlító oldalak tudatos használata, illetve az utazási irodák kínálatának kritikus vizsgálata  -mondta el a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezető igazgatója.

Fontosnak tartja a rugalmasságot is, de hangsúlyozza: az „utolsó pillanatos” utazás nem minden élethelyzetben működik. A fiatal, tapasztalt utazók könnyebben eligazodnak, míg az idősebbek esetében fontos lehet a nyelvtudás, szervezési rutin és egy megbízható háttér.

A pénzügyi tudatosság része az utazási biztosítás is

Akár a csomagunk veszik el, akár hazajutásunk kerül veszélybe – a biztosítás rengeteg kellemetlenségtől megóvhat. Fontos, hogy ne dőljünk be a szép képeknek, és ne féljünk reklamálni, ha nem azt kapjuk, amit ígértek.

A biztonság mellett a környezeti tudatosság is szerepet kap a nyaralásban az Egyesület vezetője szerint. Egyre többen keresnek olyan helyeket, ahol nemcsak pihenhetnek, hanem egy zöld ügyet is támogathatnak – legyen szó falusi turizmusról, nemzeti parkokról, természetközeli kabinokról.

A természet közepén nyaralni nem egyenlő a kényelem feladásával – a szolgáltatások minősége ma már sok ilyen helyen kimagasló, miközben a helyi közösségeket is támogatjuk.

Itthon jön a feketeleves

Utazáskor kiszakadunk a mindennapi rutinból – és ezzel együtt a pénzügyi kereteinkből is.  A nyaralás sokaknál egyfajta „jutalom”: kemény munka után megérdemelt pihenésként kezeljük, és ilyenkor hajlamosabbak vagyunk elengedni a kontrollt. Ráadásul sokan nem tervezik meg előre a napi vagy kategóriánkénti keretüket, így már csak akkor szembesülnek a kiadásokkal, amikor hazaértek – vagy amikor a hitelkártya-értesítés megérkezik – ezt már Papszt Krisztina, pénzügyi tanácsadó mondta el.

Milyen pénzügyi hibákba esnek a turisták leggyakrabban?

• Keret nélküli költés: nincs előre meghatározva, mennyi mehet étkezésre, programokra, szuvenírekre.
• Kizárólag bankkártyás fizetés: ez megnehezíti a kontrollt – a digitális fizetés kevésbé fáj, ezért könnyebb túlzásba esni.
• Rejtett költségek figyelmen kívül hagyása: pl. városi adók, biztosítás, telefonhasználat, repülőtéri transzfer.
• Last minute foglalások: ezek gyakran jóval drágábbak, mintha előre terveznénk.
• Több pénznem keverése, rossz árfolyamon váltás: gyakori hiba, főleg, ha nem figyelünk az átváltási díjakra.
• „Ha már itt vagyunk” csapda: hirtelen felindulásból fizetett belépők, extrák, ajándéktárgyak, amik nem férnek bele a keretbe.

Mit tehet az, aki utólag rádöbben, hogy túlköltekezett?

Először is: ne hibáztassa magát, de ne is söpörje a szőnyeg alá. Érdemes mielőbb átláthatóvá tenni a helyzetet: tételesen végignézni, mire ment el a pénz, és mi volt indokolt, illetve mi volt impulzív döntés. Ez segít tanulni a helyzetből. Ha a túlköltekezés adóssággal is járt, akkor első lépésként érdemes
készíteni egy visszafizetési tervet – akár szakember bevonásával. A következő hónap(ok) kiadásait is érdemes kicsit visszafogni, és tudatosan félretenni - javasolja Papszt Krisztina. De szerinte pszichésen is fontos újrapozicionálni az élményt: nem kell megbánni a nyaralást, de el lehet dönteni, hogy legközelebb másként csináljuk.

Hogyan lehet előre pénzügyileg jól felkészülni egy utazásra?

• Célzott utazási alap képzése: már hónapokkal előtte kezdjük el félretenni, akár automatikusan, külön számlára.
• Részletes költségterv készítése: szállás, utazás, napi étkezés, programok, közlekedés, szuvenírek, vésztartalék. Minden tételt vegyünk számba!
• Napi keret beállítása: így könnyebb tartani a kontrollt helyszínen is.
• Valutaváltás tudatosan: előre, jó árfolyamon – ne a reptéren vagy a szállodában.
• Használjunk költéskövető appot: így könnyen látjuk, hol tartunk.
• Vésztartalék külön, érintetlenül: egy külön keret nem várt helyzetekre (pl. orvosi ellátás, járattörlés).
• Mentális felkészülés: tudatosítsuk magunkban, hogy attól még lehet jó a nyaralás, hogy nem költünk eszetlenül – a legtöbb élmény nem az árán múlik.