Kiderült: ennyit kaszál Zamárdi a Balaton Soundon

Az persze a szakemberek számára is gondot jelent, mit is nevezünk pontosan fesztiválnak: szinte minden település rendez valamilyen fesztivált, de sokszor egy-egy falusi búcsút is így neveznek. A szándék persze érthető: imázsformáló erővel bírnak ezek a rendezvények, ezáltal a település képét formálhatják, hosszú távú népszerűségi (és gazdasági) növekedést érhetnek el a fesztiválokkal.

A fesztiválok persze nem csak önmagukban értékelendők: egy-egy rendezvény jelentősen felpörgetheti a környék idegenforgalmát, például a szálláshelyek is profitálhatnak a nagyobb eseményekből (bár statisztikailag a legtöbben egy napra látogatják ezeket a rendezvényeket).

Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere a beszélgetésen elmondta: a város esetében például a legjelentősebb az idegenforgalomból származó bevétel. A településen megrendezett Balaton Sound nem csak Zamárdi, hanem sok környező település számára is komoly bevételt jelent, sőt, a fesztivál egy új lendületet adott az egész balatoni térségnek.

A polgármester példaként említette, hogy a fesztivál közvetlen közelében levő kis bolt korábban azt fontolgatta, hogy bezár, de a rendezvény első évének sikere egyértelműen a további működésre, sőt, bővítésre, fejlesztésre ösztönözte őket. A helyi lakosok egyre inkább hozzászoknak a fesztiválozókhoz, elfogadják őket, sokaknak  - például a kispénzű nyugdíjasoknak - a ház/szoba-kiadás jelentős bevételi forrás.

Zamárdinak közvetlenül a fesztivál 60 millió forintos bevételt jelent, de a befizetett adóbevétel (idegenforgalmi, iparűzési adó) is komoly pénzeket hoz a településnek. A város a fesztiválnak köszönhetően az év többi szakaszában is népszerű lett, növekszik a vendégéjszakák száma, évi 10-15 százalékkal, egyre többen a neten foglalnak szállást. Zamárdiban december óta nem lehet a Balaton Sound idejére szállást találni (a júliusi rendezvényre pedig már a bérletek is elfogytak).

Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai főosztályvezetője hozzátette: a fesztiválok nem csak a külföldi turisták Magyarországra csábítása miatt jelentős szereplői a gazdaságnak, hanem a helyi kisvállalkozások számára is egyre jelentősebb piacot jelentenek, így például munkahelyeket is teremtenek.

Túl nagy a választék

Fülöp Zoltán, a VOLT és a Balaton Sound alapító főszervezője szerint fontos, hogy pontosan meghatározzák a rendezvény profilját (zeneileg, közönségileg, stb.), ezzel lehet elkerülni azt, hogy a különböző nagy rendezvények "kannibalizálják" egymást, azaz ne üsse ki az egyik rendezvény a másikat.

A fesztiválszervező beszélt arról is, hogy a fesztiválok bevételeinek 3-4 pillére van: a jegybevételek (ez náluk a költségvetés 65-75 százalékát jelenti), a szponzori bevételek (körülbelül 20%), a bevételek fennmaradó részét pedig a vendéglátásból/kereskedelemből származó pénzek teszik ki. A negyedik pillér az állami támogatás: a VOLT esetében ez 5 százalékos arányt is elérhet, de a Balaton Soundnál például nem vesznek igénybe ilyen pénzeket.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a túl sok fesztivál nem tesz jót a piacnak, a fellépőknek és a közönségnek sem. Sokan kellő tapasztalat, felkészültség nélkül vágnak bele a rendezvényszervezésbe, ez pedig meglátszik a minőségen - és így a hangulaton is. A fellépők egy részének pedig kiemelten fontos, hogy milyen rendezvényhez adják a nevüket.