Figyelj, mielőtt megveszed!

Használt autót garanciával

Ha használt autót vásárolunk akkor nem kell feltétlenül elhinnünk azt, hogy az általunk kiszemelt verda makulátlan állapotban van, bár az eladó biztosan ezt fogja állítani. Minden esetben vizsgáltassuk át egy szervizben az autót mielőtt megkötjük az üzletet, hiszen itt fény derülhet olyan problémákra, hibákra amelyet az eladó nem ismer vagy el akar titkolni.
Szerencsére hazánkban is létezik már olyan autókereskedői hálózat, amely garanciát vállal az általa forgalmazott használtautókra. Ez némi nyugalommal tölthet el bennünket. Megéri a ráfordítás, a szakszervizben végzett átvizsgálás eredményeként jóval kisebb kockázattal írhatjuk alá a szerződést. Ráadásul a polgári jog szerint elvárható gondos vásárlói magatartásnak is így felelünk meg, ami azért fontos, mert szavatossági jogvitában a vevő álláspontját igazolja.
Ne gondoljuk azonban azt, hogy csak a használt autó esetében találkozhatunk rejtőzködő hibával, előfordulhat ez új autó esetében is (igaz itt a garancia érvényesítése valamivel egyszerűbb). Az új autót átvételkor érdemes alaposan átvizsgálni, nem sérült-e meg szállítás közben (ez gyakrabban megesik mint gondolnánk), speciális használati útmutatót kérni, mert ez lesz az alapja a jótállásnak. A kötelező jótállási és szavatossági időn belül köteles az eladó az első vevőnek garanciát adni, a felmerülő hibákat kijavítani, javíthatatlan hiba esetén pedig kicserélni az autót, vagy visszafizetni a vételárat.
A szerződés
Az autó-adásvétel szerződésbe foglalása nem tartozik a bonyolult dolgok közzé, gondolják sokan. Hiszen szinte minden nyomtatványboltban beszerezhetünk formaszerződéseket. Azonban van néhány dolog amivel nem árt ha tisztában vagyunk.
Minden esetben gondoskodjunk az adásvételi szerződés részletes írásba foglalásáról és tanúkkal, vagy akár ügyvéddel történő ellenjegyeztetéséről. A szerződés sokfajta lehet, de vannak állandó elemei.
A szerződés abban az esetben, ha új gépjárművet veszünk, gyakorlatilag nem más, mint egy sablon. A forgalmazó cég készíti el, és általában semmilyen módosítást nem kérhetünk a tartalommal kapcsolatban, de természetesen kellő indokokkal és konkrét javaslat esetén hajlandók tárgyalni még a legismertebb kereskedők is módosításról. A szerződés mellé minden esetben kérjük el az általános szerződési feltételeket is - amennyiben automatikusan ezt nem nyújtja át az eladó - hiszen valójában ez tartalmazza a szavatossági és jótállási, illetve elállási jogokat.
Ha a kereskedő a szerződésben vállalt határidőnél jóval később szállítja le az autót, kérhetünk vételárcsökkentést, vagy akár el is állhatunk a szerződéstől, bár ez utóbbi esetben nekünk kell bebizonyítani, hogy érdekmúlás következett be.
Sok alkalommal találkozhatunk olyan szerződésmintával, melyet használtautó-forgalmazással foglalkozó cégek tesznek az eladó elé, mondván: ezt a szerződést kérik aláíratni, és amikor megtalálják a vevőt, az eladónak nem kell befáradnia még egyszer, hiszen ő már aláírta a szükséges papírokat.
A probléma ezzel csak az, hogy az ilyen típusú értékesítés elvileg bizományosi rendszert feltételez, ami azt jelenti, hogy a vevő az eladótól közvetlenül, értékesítést követően kapja meg a vételárat, a vételáron felüli rész pedig a bizományos jutaléka lesz. Ilyenkor szerződés szerint a tulajdonos az eladó. Abban az esetben, ha a bizományos a biankó szerződésnek általunk történő aláírásakor odaadja nekünk a vételárat, már nem bizományosi, hanem egyszerűen kétszeres értékesítési esettel állunk szemben, segítségünkkel pedig a kvázi bizományos illetékcsalást követ el. Hiszen ahelyett, hogy ő mint első vásárló kifizetné az illetéket, majd továbbértékesítené a gépkocsit, valójában kibújik a fizetési kötelezettség és így a kockázatviselése alól is.
Abban az esetben, ha külföldön vásárolunk gépkocsit fontos, hogy a szerződés, melyet megkötünk, mindkét állam nyelvén elkészüljön, akkor is, ha magyarul jól beszélő, de külföldi állampolgártól vesszük az autót. Ha esetleg jogi úton kell érvényesítenünk valamilyen követelést, a vásárlás helye szerinti országban, és annak jogrendszere szerint kell lefolytatni az eljárást. Így célszerű megismerni az adott ország adásvételi szerződésekre vonatkozó szabályait is.
Mindez persze csak addig igaz, míg a behozatalt követően a jogszabályban előírt határidőn belül meg nem kezdődik a gépkocsi származásvizsgálata, melynek eredményes lefolytatása után az autó magyar rendszámot és forgalmi engedélyt kap.

Ami a vételárból kimaradt

Miután eldöntöttük, hogy milyen kocsit választunk és miből fizetjük ki (kp, hitel, lízing), kényelmesen hátradőlhetnénk, mint aki jól végezte dolgát. Azonban, van még néhány "apróság" ami még felmerül egy autó vásárlásának alkalmával. Legyen az új vagy használt autó, a vételáron kívül még egy 50-100 ezer forintos költséggel is számolnunk kell. Ezen kiadások megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza:

A vagyonszerzési illetéket és az eredetvizsgálat árát egy 1500 köbcentis autóra számoltuk ki. Az illeték mértéke 15 forint köbcentinként, ezt az átíratás alkalmával az okmányirodában kell megfizetni. Az átíratást az adásvétel időpontjától számított tizenöt napon belül el kell intézni. Az eredetvizsgálat díja 1500 köbcenti felett 15 300 forintba kerül. A táblázatban felsorolt költségeken kívül még egy kiadással kell számolnunk, ez pedig a biztosítások díja. A kötelező biztosítást az adásvétel után rögtön meg kell kötni, és megkötéskor be kell fizetnünk az első díjat is (ez roppant sok változótól, és a biztosítási társaságtól is függ).