Az AI-forradalom kettészakítja a magyar piacot: nem mindegy, ki melyik oldalon áll

A megkérdezett vállalatok 45%-a szerint az elmúlt 3 évben az AI egyáltalán nem hatott a piacukra, míg további 23% szerint a mesterséges intelligenciának csak mérsékelt hatása volt. A hazai cégek 19%-a közepes, 9%-a erős hatásról számolt be, ugyanakkor csupán 3%-uknak alakította át teljesen a piacát az új technológia. 

Markáns eltérés figyelhető meg az ágazatok közt: a szolgáltató szektorban és a kereskedelemben erősebb hatása volt az AI-nak, míg az iparban és az építőiparban jóval mérsékeltebb. A szolgáltató szektorban a válaszadók közel fele érzékeli az AI hatásait, ezen belül 22% jelentős, vagy teljes piaci átalakulásról számolt be. A kereskedelemben is sokan tapasztalják az AI hatásait (41%) legalább közepes szinten, itt 13% azoknak az aránya, akik nagymértékű, vagy teljes piaci átalakulást tapasztalnak.

Más a helyzet az iparban: a válaszadók közel 60%-ának piacára egyáltalán nem volt hatása az AI-nak, mindössze 6% jelzett erős vagy nagyon erős hatást. Az építőiparban több, mint 60% egyáltalán nem gondolja, hogy piacát átalakította a mesterséges intelligencia, ugyanakkor 13% érdemi hatásról számolt be.

A válaszadó cégek 8%-a szerint a mesterséges intelligencia szinte minden tevékenységben hasznosítható, további 16% pedig úgy véli, hogy a feladatok nagyobb részébe bevonható. 38% közepes, 25% pedig csak kis mértékű hasznosíthatóságot lát az AI-ban, míg 13% egyáltalán nem tartja alkalmazhatónak működése során. A legtöbb vállalatnál tehát legalább részben használható az új technológia. Mindez hatalmas piaci potenciált jelenthet az AI fejlesztő cégek számára.

Leginkább a szolgáltató szektorban látják úgy a vállalatvezetők, hogy a feladatok nagy részébe be lehet vonni az AI-t (37%). A kereskedelemben ez az arány 20%, az iparban 15%, míg az építőiparban 8%.

A mesterséges intelligencia megbízhatóságával kapcsolatban a cégvezetők közt megoszlanak a vélemények. 9% szerint egyáltalán nem megbízhatóak az AI által generált tartalmak, 19% enyhén pesszimista. A válaszadók nagyrésze (47%) középen helyezkedik el a kérdésben, 22% mérsékelten optimista. Érdekesség, hogy mindössze 2% nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben megbízhatónak találja a mesterséges intelligencia segítségével készített tartalmakat.

Az eredmények szerint az iparági eltérések elsősorban a szektoriális sajátosságokkal magyarázhatók: nem azért használják kismértékben az AI-t az iparban és az építőiparban, mert a cégvezetők attitűdjei eltérőek a többi szektorban tevékenykedő társaikétól, hanem maga a tevékenység természete szab gátat a terjedésnek.

A GKI szerint magyar gazdaságban kétsebességes AI-forradalom zajlik: míg a szolgáltató szektor már a gyorsítósávban halad, az ipar és az építőipar egyelőre a leállósávból figyeli az eseményeket. A GKI friss felmérése szerint a cégek közel fele (45%) még semmilyen piaci hatást nem érez, a technológia iránti bizalom pedig általánosan alacsony, a vállalatok csupán 2%-a bízik meg teljesen az AI-ban. A szektorális szakadékot jelzi, hogy míg a szolgáltató cégek 22%-a már jelentős piaci átalakulásról számol be, az ipari és építőipari vállalatok közel 60%-a szerint az AI egyáltalán nem formálta át a piacukat. A lassabb adaptáció oka nem a vezetői elutasítás, hanem a tevékenységek természete, ami egyben rámutat a jövőbeli növekedés legnagyobb kihívásaira és lehetőségeire is.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!