Nesze neked, magyar techforradalom: még mindig nem bízik elég magyar az AI-ban

A GKI júliusban 1000 fős reprezentatív mintán kutatást végzett a lakosság körében a mesterséges intelligencia (AI) elterjedtségéről. A mesterséges intelligencia otthoni, munkahelyi beszélgetések népszerű témája. Egyesek megbízhatónak tartják az általa készített tartalmakat (22%), ám többen vannak a szkeptikusak (36%), miközben többség középen helyezkedik el (42%).

Érdekesség, hogy jobban bíznak az AI-ban azok, akik gyakrabban használják azt. Persze, itt az összefüggés kölcsönös: miért is használná valaki az AI-t, ha egyébként megbízhatatlannak tartja? Mindenesetre a mesterséges intelligencia fejlődésével, valamint a felhasználói kör bővülésével a társadalom bizalma is várhatóan nőni fog.

Mit mutat a demográfia?

Egyetlen demográfiai csoport van, amelyben inkább bíznak az AI-ban, mint nem: a diákok. Enyhén negatív a kép él az aktív munkavállalók fejében, a nyugdíjasok pedig jellemzően szkeptikusak. Általánosságban is jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé bízik a mesterséges intelligenciában, továbbá a férfiak kissé bizalmatlanabbak, mint a nők.

A KPMG és a Melbourne-i Egyetem kutatása szerint a 47 vizsgált országból Magyarország hátulról a hetedik helyen áll a rendszeres AI használat tekintetében, hátulról a harmadik a munkahelyi használat gyakoriságában, továbbá utolsó az AI képzésen résztvevők arányában. Ennek ellenére a magyarok jobban bíznak a mesterséges intelligenciában, mint az átlag.

Rengeteg potenciál van tehát az AI hasznosításában Magyarországon. A bizalom megléte jó alapot ad arra, hogy a vállalatok, az oktatási intézmények és a kormányzati programok célzottan támogassák az AI-hoz kapcsolódó készségfejlesztést, ismeretterjesztést és gyakorlati alkalmazásokat.