Riadót fújt a kiberszakértő: nagyon aljas a csalók új módszere, már a közüzemi számlánk is bánhatja

Az otthoni okoseszközök - a babafigyelő kameráktól a robotporszívókon át az internetre kötött hűtőszekrényekig - növekvő száma és gyenge védelme évek óta óriási biztonsági kockázatot jelent. Bor Olivér, az Ernst & Young kiberbiztonsági szakértője arról beszélt az InfoRádióban, hogy miközben eszközeinket okosítjuk, mi magunk egyre kényelmesebbé és figyelmetlenebbé válunk.

A szakértő kutatásokra hivatkozva elmondta, hogy a mesterséges intelligencia rendszeres használata jelentősen csökkenti az agy aktivitását. Míg a hagyományos gondolkodás során az agy 80-100 százalékos kapacitással működik, a mesterséges intelligenciát használók agyi aktivitása csupán 10-20 százalékos.

Az okoseszközök veszélyei között említette, hogy például a robotporszívó feltérképezi a lakást, és ez az alaprajz valahol egy adatközpontban tárolódik. Ennél is nagyobb kockázatot jelentenek a gyenge jelszavak és a hiányos kibervédelem. A szakértő hangsúlyozta, hogy a gyári jelszavakat azonnal meg kell változtatni, méghozzá megfelelően erős kombinációkra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Banki csalások: milliárdos anyagi károk, tízezer fölött a visszaélések száma – hogyan védekezzünk?

Az elmúlt években a digitális pénzügyek világában a banki csalások és kibertámadások egyre gyakoribbá váltak.

A kiberbűnözők a védtelen eszközöket nemcsak adatlopásra használhatják, hanem beépíthetik azokat kibertámadásokhoz használt botnethálózatokba is. "Nem úgy kell elképzelni, mint a Terminátorban, hogy a porszívó ijesztő módon beindul este. Elsőre észre sem vesszük, mi történik, mert csak az azonosítóját lopják el" - magyarázta Bor. Az ilyen eszközöket például túlterheléses támadásokhoz használhatják, amikor egy weboldalt akarnak elérhetetlenné tenni.

A felhasználót érő kár nemcsak az érintettségében jelentkezik, hanem akár az áramszámláján is, hiszen az eszközök áramfogyasztását is kihasználják a támadók. Ráadásul ma már bárki lehet hacker, képzés sem kell hozzá, csak gyakorlás.

A mesterséges intelligencia tovább növeli a kockázatokat. Bár a ChatGPT-hez hasonló rendszerek visszautasítják a káros kéréseket, léteznek kifejezetten csalásokra létrehozott modellek is. A dark weben pedig már szolgáltatásként is megvásárolható a kiberbűnözés, akár egy zsarolóvírus-támadás is megrendelhető.

A kiberbűnözés által okozott kár tavaly meghaladta a 9000 milliárd dollárt, és 2025-re várhatóan eléri a 10 000 milliárdot is. "Ha GDP-nek vennénk, akkor a világ harmadik legnagyobb gazdasága lenne, nagyobb, mint Németországé" - emelte ki a szakértő.

Bor Olivér szerint hamis biztonságérzetbe ringatjuk magunkat, amikor azt gondoljuk, hogy nem vagyunk érdekesek a hackerek számára. "Bárki lehet érdekes bármilyen céllal. Ha van adatom, van közösségimédia-profilom, az már értékes a kiberbűnözők számára" - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a közösségi média befolyásoló ereje ma már nemcsak a vásárlási szokásokat, hanem akár választásokat is eldönthet.