Csendben átveszi az uralmat az AI az életünk felett? Már a bankban se kerülhetjük ki

Az Ipsos AI Monitor 2025 globális felméréséből és az EY nemzetközi kutatásábó kiderül, hogy a válaszadók több mint fele már találkozott AI-alapú megoldással, de sokan csak utólag ismerték fel, hogy a technológia a háttérben működött.

A fiatalabbak számára már teljesen természetes, hogy olyan eszközöket használnak, amelyek mögött fejlett algoritmusok vagy akár mesterséges intelligencia dolgozik – például amikor egy film- vagy webshopajánló talál el ízlésükre, egy chatbot válaszol helyettük az ügyfélszolgálaton, vagy egy online hiteligénylés szinte magától lefut.

A kutatás legfontosabb megállapításai szerint a mesterséges intelligencia társadalmi megítélése összetett, de egyre elfogadottabb – különösen, ha a felhasználók érzik a közvetlen előnyeit. A válaszadók 79 százaléka szerint a vállalatoknak kötelességük nyilvánosan jelezni, ha mesterséges intelligenciát alkalmaznak, a magyarok valamivel nagyobb arányban, 82 százaléknyian vélekedtek így. Ez jól mutatja, hogy az átláthatóság kulcskérdés a bizalom erősítésében.

A kutatásban résztvevők relatív többsége, tízből négyen úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia fokozottabb használata növeli a dezinformáció mennyiségét az interneten. Ebben a kérdésben a magyar válaszadók sokkal sötétebben látják a helyzetet: 60 százalékuk vélekedik így.

Eltérő elvárások: mit gondolnak a vezetők és az ügyfelek?

Az EY kutatása szerint a vállalati vezetők – köztük vezérigazgatók, pénzügyi és technológiai döntéshozók – többsége szerint a mesterséges intelligencia bevezetése cégen belül már megtörtént, és úgy vélik, ügyfeleik is egyetértenek a technológia előnyeivel.

A valóság ezzel szemben árnyaltabb: a felhasználók jelentős része aggodalommal figyeli az AI elterjedését, különösen az adatkezelés, a folyamatok átláthatósága és a felelősség kérdésében. A kutatás szerint a félrevezető tartalmak és a manipuláció lehetőségét tartják a legnagyobb veszélynek – a munkahelyek megszűnését azonban egyik csoport sem tekinti elsődleges kockázatnak.

Érdekesség, hogy a vállalaton belül is eltérő a mesterséges intelligenciához való viszonyulás: az EY szerint leginkább a vezérigazgatók tekintik saját felelősségi körüknek az MI bevezetését és fejlesztési irányait. Ezzel szemben a HR-, pénzügyi és marketingvezetők sok esetben nem érzik közvetlen kompetenciájuknak a technológia értékelését vagy a kockázatok felmérését – ami gátolhatja a vállalaton belüli közös stratégia kialakítását.