Mintha a jövőben járnánk: óriásit húzott ez az európai ország, megvan a klímatragédia ellenszere?

A Reykjavíktól mintegy 35 percre található Vaxa telephelyen a Nannochloropsis nevű mikroalgát és az Arthospira nevű baktériumtípust (közismertebb nevén kékalgát) termesztik. Ezeket az organizmusokat emberi fogyasztásra, valamint hal- és garnélatenyésztésben takarmányként is felhasználják. A kékalga szárított formában spirulinaként ismert, és táplálékkiegészítőként, élelmiszer-összetevőként, valamint élénk kék ételszínezékként alkalmazzák.

Kristinn Haflidason vezérigazgató szerint ez a módszer új megközelítést jelent az élelmiszertermelésben. "Ez egy újfajta gondolkodásmód az élelmiszertermelésről" - nyilatkozta, miközben bemutatta a futurisztikus létesítményt.

A Vaxa üzemének egyedülálló jellemzője, hogy az algatermesztést egy geotermikus erőművel integrálták. Ez biztosítja a tiszta áramot, a hideg vizet a termesztéshez, a meleg vizet a fűtéshez, sőt még a CO2-kibocsátást is hasznosítják. Ennek köszönhetően a termelés szén-dioxid-negatív folyamattá válik.

Asger Munch Smidt-Jensen, a Dán Technológiai Intézet (DTI) élelmiszertechnológiai tanácsadója megerősíti ezt az állítást: "A végén enyhén negatív szénlábnyomot kapunk. Viszonylag alacsony lábnyomot találtunk mind a föld-, mind a vízhasználat tekintetében".

Az üzemben a mikroalgák növekedését több ezer apró piros és kék LED-lámpa táplálja. Mint mondták: "A fotoszintézis több mint 90%-a a vörös és kék fény nagyon specifikus hullámhosszán történik. Mi csak azt a fényt adjuk nekik, amit ők használnak."

A Vaxa létesítménye évente akár 150 tonna algát is képes előállítani, és tervezik a bővítést. Haflidason úr szerint a mikroalgák ilyen módon történő termesztése segíthet a globális élelmezési bizonytalanság kezelésében, mivel ezek a növények gazdagok fehérjében, szénhidrátokban, omega-3 zsírsavakban és B12-vitaminban.

A mikroalgák felhasználási területe rendkívül széles. Kozmetikumokban, gyógyszerekben, bioüzemanyagokban és műanyag helyettesítőként is alkalmazzák őket. Az Európai Űrügynökség által finanszírozott projekt keretében pedig azt tervezik, hogy tesztelik a mikroalgák termesztését a Nemzetközi Űrállomáson.

Bár a mikroalgák ígéretes jövő előtt állnak, még számos kihívással kell szembenézni. Malene Lihme Olsen, a Koppenhágai Egyetem mikroalgákat kutató élelmiszertudósa szerint további kutatásokra van szükség a tápértékük pontos meghatározásához. Emellett a társadalmi elfogadottság kérdése is felmerül.

Haflidason úr szerint a cél nem az, hogy az emberek közvetlenül algát fogyasszanak. "Nem fogjuk megváltoztatni, hogy mit eszünk. Csak az elfogyasztott ételek tápértékét fogjuk megváltoztatni" - hangsúlyozta. Ennek megfelelően a feldolgozott algát már most is használják mindennapi élelmiszerek összetevőjeként, például kenyérben és turmixokban.