Igazi aranybánya lehet a magyar padlásokon: hihetetlen összegeket fizetnek ezekért a porosodó retro eszközökért

Az utóbbi években visszatért az analóg fotózás divatja: ami korábban sokaknál csak egy porosodó családi fényképezőgép volt a szekrény mélyén vagy a padláson, az ma már egyre gyakrabban keresett tárgy a használtpiacon. A fiatalabb generációk közül sokan most fedezik fel újra a filmes gépeket: nem lehet azonnal visszanézni a képet, meg kell várni, míg előhívják, és  minden egyes kockának értéke van.

A Pénzcentrum CahsTag című vlogjánaj stábja Vácon járt egy analóg fotósétán, ahol lejárt Hansa filmtekercsekre fotóztunk. A túra apropója nemcsak a nosztalgia volt, hanem az is, hogy egyre többen keresik a régi gépeket, a különleges filmeket és az analóg fotózás lassabb, tudatosabb élményét.

Nem olcsó hobbi

Az analóg fotózás összevetve a digitálissal, drága. (Persze ha digitálisan lövünk, az csak látszólag van ingyen, az eszköz árát kifizetük, ezzel letudtuk a köldtásgeket előre.) A legolcsóbb 36 kockás tekercs 4-5 ezer forint, az előhívás, szkennelés ugyanennyi. Persze vannak olcsóbb megoldások, mint például a videóban megjelenő 26 éve lejárt film, viszont ez kompromisszummal jár. Mindenesetre gyakorlásnak, közösségépítő élménynek tökéletes, pont ara való, hogy megfertőződjön a használó.

A fotósok filmre nem lőnek ész nélkül. A videóban megszólalók közül többen is arról beszéltek, ez a műfaj sokkal tudatosabbá teszi a fotózást: az ember nem kattintgat ész nélkül, hanem figyeli a fényeket, a helyzeteket, a kompozíciót.

Lejárt filmre fotózni? Pont ez benne az izgalmas

A váci fotósétán használt Hansa filmek különlegessége, hogy már 2000-ben lejártak, vagyis több mint két évtizedes anyagról van szó. A film érzékenysége az évek alatt jelentősen csökkent: a névleges ISO 100 helyett a résztvevők tapasztalat alapján inkább ISO 12–25 környékén kell használni. 

A lejárt filmekben éppen az a vonzó, hogy másképp viselkednek, mint a mai, friss filmek, ezek a tekercsek pirosas, sárgás, magentás, pasztelles árnyalatokat adhatnak, a zöldek pedig kevésbé erősek. Az eredmény kiszámíthatatlanabbnak tűnik, de a tapasztaltabb fotósok szerint megfelelő beállításokkal már jól tervezhető. Az analóg fotózás egyik legnagyobb vonzereje éppen a várakozás és a kiszámíthatatlanság. A képeket nem lehet azonnal ellenőrizni a kijelzőn, az eredményre napokat, heteket kell várni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elképesztő hobbi hódít a magyarok körében: tömegek állnak sorba a 20. század retro kincséért - valóságos aranyat érnek

Az elmúlt években látványosan megváltozott a fényképezéshez való viszonyunk.

A padláson talált gép is érhet pénzt

Az analóg fotózás reneszánsza miatt a régi fényképezőgépek ára is megemelkedett. Bedynski Krisztián az f8 Vintage Camera Shop vezetője szerint Magyarországon sok családban lehet még találni egy-két régi gépet: Prakticát, Zenitet, szovjet modelleket, Yashicát vagy más, az OFOTÉRT-korszakból ismert darabot. Ezek közül nem mindegyik ér vagyonokat, de egy jó állapotú, működő gép ma már nem feltétlenül pár ezer forintos kacat. Egy átlagosabb, de jó állapotú Praktica például 20-30-40 ezer forintot is érhet.

Fontos ugyanakkor, hogy ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a padláson talált gépet azonnal ennyiért átveszik. A szaküzleti árban benne lehet az átvizsgálás, a garancia, a tisztítás, adott esetben a javítás és az eladói árrés is. Ha valaki magánszemélyként adna túl egy régi gépen, érdemes előbb kideríteni, működik-e egyáltalán.

A használtpiacon azonban könnyű mellényúlni. Ma már nem az a helyzet, mint évekkel ezelőtt, amikor a Vaterán vagy a Jófogáson néhány ezer forintért lehetett régi filmes gépeket találni. Az árak felmentek, viszont sokan úgy kínálnak drágán gépeket, hogy valójában fogalmuk sincs, működik-e az adott darab.

A nagy kérdés persze az: lehet-e tényleg milliókat érő gépet találni otthon?

Krisztián szerint volt már példa arra, hogy valaki egy padláson talált gépet 10-15 ezer forintért adott el, miközben az valójában akár egymilliós tétel is lehetett volna. Az ilyen történetek azonban ritkák, a gyakoribb az, hogy egy régi gép néhány tízezer, jobb esetben néhány százezer forintot ér.

A nemzetközi piacon persze extrém összegek is előfordulnak: egy különleges Leica-gép például egy cikk szerint 211 millió forintért kelt el - ez azonban inkább gyűjtői kuriózum, nem az a kategória, amit otthon megtalálhatunk.

Miért lett újra menő az analóg fotózás?

A videóban megszólaló fotósok szerint az analóg fotózás több okból is vonzó. Egyrészt nosztalgikus: sokaknak a gyerekkort, a családi nyaralásokat, a nagyszülők fotóalbumait idézi fel. Másrészt lassabb és tudatosabb, mint a digitális fotózás. Nem lehet százával készíteni és azonnal törölni a képeket, a 36 kocka korlátot szab.

Egy résztvevő úgy fogalmazott: analógnál jobban kell koncentrálni, „vadászni kell” az érdekes jeleneteket. Egy másik megszólaló szerint a filmes fotózás segít megtanulni az alapokat: a fókuszt, a rekeszt, a záridőt és a fényérzékenységet.

A fotóséták közösségi élményt is adnak. A váci eseményhez hasonló túrákon a résztvevők nemcsak képeket készítenek, hanem tapasztalatot cserélnek: ki milyen gépet használ, hogyan állítja a blendét, milyen záridővel dolgozik, mit vár egy adott filmtől.

Képek: Tóth-Lederhaas Csongor