Nagyon súlyos egészségi állapotban a magyarok: nincs más hátra, mint a tömeges halálozások?

Az OECD 2025-ös "Egészségügyi áttekintés" című jelentése ismét rávilágított a magyar egészségügyi rendszer súlyos hiányosságaira. A dokumentum szerint Magyarországon a várható élettartam 76,7 év, ami 4,4 évvel marad el az OECD-átlagtól, miközben a lakosság általános egészségi állapota is kedvezőtlenebb a többi tagországhoz képest.

Különösen aggasztóak a halálozási mutatók: a megelőzhető halálesetek száma hazánkban 249 volt 100 ezer lakosra vetítve, míg az OECD-átlag csupán 145. A kezelhető halálozás terén még rosszabb a helyzet, a magyar adat (141/100 ezer fő) közel duplája az OECD-átlagnak (77/100 ezer fő).

A daganatos megbetegedések okozta halálozás tekintetében Magyarország sereghajtó pozícióban van 275 halálesettel 100 ezer lakosra számítva, annak ellenére, hogy a rákos megbetegedések előfordulási aránya több nyugat-európai országban magasabb. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző szerint: "Nyugaton fényévekkel fejlettebbek az egészségügyi rendszerek, ezért nem vezetik ezek az országok a rákhalálozási statisztikákat."

Az egészségügyi kockázati tényezők terén is kedvezőtlen a kép: a magyarok negyede dohányzik (OECD-átlag: 14,8%), az egy főre jutó alkoholfogyasztás 10,3 liter (OECD-átlag: 8,5 liter), a felnőttek 33%-a nem végez elegendő fizikai aktivitást (OECD-átlag: 30%), és a túlsúlyosok aránya is magasabb az átlagnál (22% vs. 19%). A légszennyezettség szintén jelentős probléma, a magyar lakosság átlagosan 14 mikrogramm PM2.5 részecskének van kitéve köbméterenként, szemben az OECD 11,2 mikrogrammos átlagával.

Az egészségügyi ellátás minőségével és elérhetőségével a magyarok mindössze 41%-a elégedett, ami jelentősen elmarad az OECD 64%-os átlagától. Pozitívum ugyanakkor, hogy a DTP oltottság 100%-os, ami meghaladja az OECD átlagát.

A finanszírozás terén is jelentős a lemaradás: Magyarország egészségügyi kiadása vásárlóerő paritással számolva személyenként 3303 amerikai dollár, míg az OECD-átlag 5967 dollár. Ez a GDP 6,5%-ának felel meg, szemben az OECD 9,3%-os átlagával.

A humánerőforrás-helyzet vegyes képet mutat. Az orvosok száma (3,6/1000 lakos) közelíti az OECD-átlagot (3,9/1000 lakos), a gyógyszerészek aránya (87/100 ezer lakos) megegyezik az átlaggal, azonban az ápolók száma (5,5/1000 lakos) jelentősen elmarad az OECD-átlagtól (9,2/1000 lakos). Az idősgondozás területén különösen nagy a lemaradás: a 65 év felettiek esetében 100 ezer lakosra mindössze 1,9 gondozó jut, míg az OECD-átlag ennek több mint duplája (5 gondozó).

Infrastrukturális szempontból ellentmondásos a helyzet: Magyarországon több a kórházi ágy (6,5/1000 lakos) az OECD-átlagnál (4,2/1000 lakos), viszont a korszerű képalkotó diagnosztikai eszközökből (CT, MRI, PET) mindössze 18 jut egymillió főre, szemben az OECD 51 készülékes átlagával.