Megszólalt a szakértő: ezért van válságban a Sziget és más magyar fesztiválok – meglepő okokat említ

Az idei szezon rávilágított arra, hogy a fesztiválok lényegesen rosszabbul teljesítenek, mint korábban.

Magyarországon korábban négy igazán nagy fesztivál volt, ebből egyet, a Balaton Soundot meg sem rendezték idén, a VOLT Fesztivál megszűntetése után, pedig kisebb formátumban, annak korábbi tulajdonosaival, más néven került megrendezésre - hívták fel a figyelmet a közleményben.

„A nemzetközi piacot uraló nagy szereplők sem tudnak már olyan hatékonyan működni, mint korábban. Bár a legnagyobb külföldi fesztiválok még elérik a teltházat, a kisebb, lokális események már nem teljesítenek jól. Ez a látogatói érdeklődés csökkenésének egyértelmű jele” – fogalmazott Andrejszki Richárd.

EZ IS ÉRDEKELHET

Karácsony Gergely: bizonytalan a Sziget Fesztivál jövője, szerződést bontanának a fővárossal

Karácsony Gergely szerint bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője.

Nemzetközi trendek és statisztikák

Európai adatok is megerősítik: a fesztiválozás költségei és a fogyasztói elvárások gyorsan változnak. A Weezevent Barometer 2024 szerint például az átlagos napi látogatói költés egy fesztiválon már ~81 €, ami 6 %-os növekedés 2023-hoz képest, ám ez a magasabb jegyáraknak, prémium szolgáltatásoknak és extra on-site aktivitásoknak is köszönhető. Ugyanitt az italárak is jelentősen magasabbak: a standard 50 cl-es sör ára kb. 8 %-kal nőtt, míg a prémium sör ára ~3 %-kal emelkedett.

Eközben a Gen Z-korosztály körében csökken az érdeklődés a hagyományos fesztiválok iránt: 2019-ben még ~46 % jelezte azt, hogy szeretne fesztiválra menni, 2025-re ez az arány 39-%-ra esett vissza, és csak ~29 % aktívan keres élőzenei eseményeket.

Franciaországban például súlyos pénzügyi nyomás látható: még azok a fesztiválok is veszteséggel működnek, amelyek 90 % feletti kihasználtsággal dolgoznak. A technikai és fellépői költségek érezhetően emelkedtek (6-9 %), míg a bevételek növekedése elmarad attól, hogy az ilyen extra terheket kompenzálni tudják. 

A fesztivál, mint élmény – nem csak koncert

A szakember szerint a probléma egyik forrása, hogy sok fesztivál elveszítette a valódi identitását.
„A fesztiválok egy része átment koncertszervezővé. Ez azt jelenti, hogy a fókuszuk nem a fesztiválélményre, hanem a line-up szélesítésére, és a nagy húzónevek leszerződtetésére koncentráltak” – mondta.

Pedig a fesztiváloknak éppen az adja a vonzerejét, hogy többet nyújtanak egy egyszerű koncertnél:
„A fesztiválra azért járnak az emberek, mert szeretnének valami mást kapni, mint amikor elmennek egy koncertre. Egy fesztivál sokkal hosszabb ideig tart, és így mélyebb és sokrétűbb élményt nyújt.”

A szakértő szerint a legnagyobb fesztiválok még mindig képesek tömegeket vonzani, ám gazdaságilag már veszteségesek.

2024-ben például a legnagyobb magyar fesztivál 10 millió eurónyi veszteséggel zárt, idén pedig közel 6 millióval. Ez jól mutatja, hogy a korábbi modell már nem fenntartható. Ezt támasztja alá a mai napon a Sziget Fesztivállal kapcsolatban megjelent hírek is, mely szerint a fesztivál jövője bizonytalanná vált, miután a szervezők kezdeményezték a fővárossal kötött területfoglalási megállapodás felmondását. A külföldi tulajdonos nem vállal további kockázatot, de tárgyalások folynak Gerendai Károllyal, a fesztivál alapítójával a rendezvény folytatásáról. Kérdés az, hogy a korábbi alapító képes lesz-e megújítani a fesztivált. Én mindenesetre drukkolok neki, hiszen a Sziget sokkal több, mint egy fesztivál, egy óriási magyar turisztikai brand, amire ennek az országnak nagyon nagy szüksége lenne.

Generációváltás és a rövid figyelem

Az Z- és Alpha-generáció már egészen más élményeket keres. Őket nem a hosszan tartó, lineáris események vonzzák, hanem az azonnal fogyasztható impulzusok.

„Nagyon nehéz az Alpha és az Y generációt hosszabb ideig beterelni egy fesztiválra. Egy 3–6 nap általában túl hosszú nekik egyhelyben. Ahhoz nagyon sok impulzus kell, hogy ezt megtegyék. Kevesen tudják ezt megvalósítani” – mondta Andrejszki.

A szakértő szerint a fiatalok már nem úgy tekintenek a fesztiválokra, mint korábban:

Régebben egy fesztiválra egész évben készültek az emberek, ma viszont annyi élmény éri őket az online térben és a mindennapokban, hogy egyszerűen megfeledkeznek róla. Már nem elég, ha évente egyszer kapnak egy fesztivált – folyamatos élményre vágynak.

Az egész éves jelenlét a siker kulcsa

A fenntartható fesztivál-sikerhez Andrejszki szerint elengedhetetlen a folyamatos márkaépítés és az egész éves jelenlét. „A sikeres szervezők azok, akik képesek egész évben ott maradni az emberek fejében: kiegészítő programokat szerveznek, kollabokat csinálnak, együttműködnek más márkákkal. Ezt csinálják egyébként az ibizai nagyklubok is” – fogalmazott.

„Ők májustól októberig vannak nyitva, és abban az időben, amíg nem tudnak közvetlen vendégélményt nyújtani, kitalálnak mindenféle együttműködéseket különböző cégekkel, hogy fenntartsák az érdeklődést és a márkát a köztudatban. Ezt itthon nem látom eléggé, és én ezt nagyon fontosnak tartom, akár egy Sziget esetében is.” – tette hozzá.

A Sziget Fesztivál kapcsán kiemelte: „A Sziget egy nemzetközi brand, a világ tíz legnagyobb fesztiváljának egyike. Az elmúlt harminc év alatt szerintem illett volna felépíteni egy olyan ökoszisztémát, amely biztosítja, hogy egész évben az embereknek valamiről a Sziget jusson eszébe.”

Fogyasztási trendek és generációs különbségek

A látogatószám csökkenése közvetlenül érinti a fogyasztást is. „Ha kevesebb az ember, kevesebb a fogyasztás” – mondta Andrejszki, majd hozzátette: „A Z- és az Alfa-generáció kevesebb alkoholt iszik, mint az X és az Y, nem is beszélve a boomerekről. Ez generációs kérdés is. Ha kevesebb alkoholt isznak, nem feltétlenül költenek kevesebb pénzt vendéglátásra. Amire ők is költenek, azok az élmények. Azt kell nekik adni pótolva ezzel a kieső alkohol fogyasztást. ”

A szakértő szerint a jövő fesztiváljai nem elsősorban italból, hanem élményből fognak profitálni: játékos, interaktív, vizuálisan erős tartalmakból, amelyekhez a fiatal generáció érzelmileg tud kapcsolódni.

Online jelenlét: az új alapfeltétel

Andrejszki szerint ma már nincs fesztivál online jelenlét nélkül:

Online jelenlét nélkül már nem nagyon lehet fesztivált szervezni, és az online jelenlétben szintén nagyon fontosak azok az élmények, amiket tudnak adni a fesztiválozóknak. Nagyon fontos, hogy a fesztivál vagy a szervező elég hangos legyen, és olyan videókat csináljon, ami miatt az emberek feliratkoznak a listáikra és figyelemmel kísérik őket hétről hétre.

A TikTok és Instagram Reels videók ma már nem opcionális csatornák, hanem a márkaépítés szerves részei.
„A fesztiváloknak el kell érniük, hogy ne csak egyszeri élményként, hanem folyamatosan visszatérő impulzusként legyenek jelen a közönség életében.”

Folyamatos élmények a fesztiválszezonon túl

Az idei szezon tehát világosan üzen: a hagyományos szervezési modellek ideje lejárt. A generációváltás, a rövidült figyelem, a megváltozott fogyasztás és az online tér dominanciája alapjaiban formálja a piacot. „Aki ma nemcsak koncertet és fellépőt, hanem komplex, a generáció igényeire szabott élményt ad – az marad talpon” – zárta elemzését a Chef Market vezérigazgatója.