Nevetséges nyugdíjból el a magyar focilegenda: "bármit elvállalok, hogy jövedelemhez jussak"

Négytüdejűnek” becézték, rá is szolgált. Mint valami gép, amelyet bekapcsoltak, úgy sprintelte végig szinte megállás nélkül a mérkőzéseket, de a labdával is tökéletesen bánt. A Honvéd klasszisára udvariasság nélkül írhatták, hogy a modern totális futball megtestesítője. Kispesten, ahol 247 mérkőzésen lépett pályára, közönségkedvenc volt, s később szerepelt a belga Royal Antwerp csapatában is. Aztán jött a végső sípszó, a futballcsuka szögre akasztása, majd a vendéglátóipar - foglal össze egy hosszú életutat a bulvárlap cikke.

"Már nincs kocsma, közösségi tér, ahol a vendégekkel jókat nosztalgiáztunk a régi szép időkről" – árulta el a lapnak a 71 éves Pintér. – "Hét éve nem állok a pult mögött, nem bírják a lábaim. Maradt a kisebb-nagyobb séta, olykor bot segítsé­gével, a kímélő üzemmód. Tíz térdműtéten estem át. Ebből ötöt még játékosként éltem meg, a többit a kocsmalét, a napi tíz-tizenkét órás állandó rohangászás és állás hozott össze. Pedig szerettem ezt a melót, Budakalászon, Pomázon, de hét éve abba kellett hagynom." –  mesélte tovább Pintér.

Most, divatos kifejezéssel élve, szabadúszó vagyok, 89 ezer forintos nyugdíjam mellett szinte bármit elvállalok, csak jövedelemhez jussak. Már persze amit a lábam bír. Nincs segítség, azok az idők elmúltak, amikor a haverok melléd álltak

- vallott ezután r anyagi nehézségeiről az egykori futballsztár, aki 39-szer húzta magára a címeres mezt, ott volt az 1978-as vébén a válogatottban, azóta sem szakadt el a futballtól. Évekig edzősködött kisebb csapatoknál, jelenleg 16 éves fia fejlődéséért szorít.

Klubhűségéről Pintér azt mondta, már Pomázon él családjával, szerényen, visszafogottan. De az ember nem felejti el a múltját. "A Honvédhoz tartozom, de még egyszer sem voltam az új Bozsik stadionban. Mi, idősebbek megpróbáltunk az új vezetéstől afféle szabadjegyet kérni, amellyel bármikor bemehetünk a meccsre, de azóta is ­hiába várunk..." Azt is felajánlottuk, hogy segítünk a szakmai munkában. Nem szerepelni akarunk, hanem tenni a csapatért, amely évről évre megcsúfolja a múltját. A segítségünkből sem kértek. Sebaj, hallom, skót edző jön, ő legalább megtanítja futni a kényelmes fiúkat - kesergett a legenda.