Advent 2021: ezért rózsaszín a harmadik gyertya az adventi koszorún

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.

Az adventi koszorú

Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.

Miért rózsaszín a harmadik gyertya?

Bár advent időszíkának liturgikus színe a lila, a harmadik vasárnap liturgikus színe rózsaszín. Míg a lila a bűbánat és a böjt színe, addig a rózsaszín az örömé. Advent harmadik vasárnapját Gaudete vasárnapnak, vagy örömvasárnapnak is nevezik: a latin kifejezés jelentése „Örvendjetek”.

Az örömvasárnap megtöri a szigorú adventi bűnbánatot és emlékeztet rá, hogy közeledik Jézus eljövetele, az öröm ideje. A harmadik vasárnapon a misék bevezető éneke hagyományosan a Gaudete in Domino semper, iterum dico, gaudete... kezdetű dicsőítés.