27 °C Budapest
Orruknál fogva vezetik a magyar gyerekeket: sok szülő tárcája bánja a kicsomizós videókat

Orruknál fogva vezetik a magyar gyerekeket: sok szülő tárcája bánja a kicsomizós videókat

2021. május 30. 07:01

A YouTube-ot számos vád érte már, mind annak adatkezelési eljárásai, mind pedig a videómegosztó felhasználóinak hirdetési stratégiái miatt. A platformon futó reklámokért már a Gazdasági Versenyhivatal is szabott ki büntetést, az oldalra ennek ellenére minden percben számos burkolt hirdetés kerül ki, amik a versenyjogi és médiahatóságoknak világszerte feladják a leckét. Utánajártunk a magyar gyerekek kedvenc videós sorozatainak és az azokban található bújtatott reklámoknak, valamint annak is, mennyire képesek szabályozni a hivatalos szervek az internetes tartalmakat.

A GDPR megsértése, agresszív és  tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, burkolt termékmegjelenítés. Csak néhány példa a YouTube-ot ért, sokszor hosszú perekhez vezető vádak közül. A videómegosztó egyik legutóbbi bírósági ügyében épp a gyermekek személyes adataival való visszaélés miatt perelte őket egy Duncan McCann nevű brit tech kutató. McCann és az ügy mögé beálló Foxglove ügyvédi iroda 2,5 milliárd fontos kártérítést követel, amiért álláspontjuk szerint

A YouTube és annak anyavállalata, a Google fittyet hány a a gyermekek védelme érdekében hozott törvényekre. Nagyon jól tudják, hogy gyerekek  millió nézik a felületüket. Azon nyerészkednek, hogy jogtalanul halásszák a fiatalkorúak adatait miközben azok YouTube vidókat néznek és célzott videókkal bombázzák őket, amik úgy vannak felépítve, hogy könnyedén befolyásolják a naiv, fiatal elméket.

A platform körüli közbeszédet a tengerentúlon túlon is rengeteg hasonló ügy övezi. 2019-ben például az úgynevezett Children's Online Privacy Protection Act (COPPA)megszegéséért kapott a YouTube 170 milliós büntetést. A COPPA egyébként a 12 éves és az alatti fiatalok adataitank digitális platformokon való gyűjtését és felhasználását szabályozó kevés szövetségi törvény egyike.

A törvény szerint a 13 év alatti gyermekek szüleinek el kéne fogadni egy adatvédelmi nyilatkozat, mielőtt bármilyen honlap is hozzáférhetne a kiskorú adataihoz. Mivel a YouTube még csak regisztrációhoz sem kötött, ezért a törvény alkalmazása legalábbis körülményes lenne. Jelenleg így a gyakorlatban bárki korlátozások nélkül hozzáférhet a videómegosztón megosztott tartalmakhoz.

Az utóbbit egyébként azóta az  anyacég azóta tagadta. A Google egy alkalmazottja az Bizottság által megszerzett levelezések szerint azt állította, felhasználóik között nincsenek 13 év alattiak, nincsenek a platformon gyerekeket célzó tartalmak és így a COPPA megsértése is értelmezhetetlen.

A tavaly óta zajló  Brit perben pedig a Google saját korábbi hencegése mellett az Egyesült Királyság Kormányának jelentésére hivatkozva támadják a YouTubeot. Utóbbi szerint az 5 és 15 év közt brit gyerekek 75  százaléka és 3 és 4 közöttiek fele használja a videómegosztót.

A felperesek elmondása szerint az Anglia és Wales területén élő több mint 5 millió gyermek nevében járnak el. Ezért a GDPR 2018 májusi bevezetése és a per kezdete között a platformot használó kiskorúaknak fejenként 100-500 font közötti kártérítést követelnek.

De mi helyzet Magyarországon?

Hazánkban  egyelőre egyetlen online platform, így a Google, vagy a YouTube ellen sem volt példa ilyen nagyszabású perre. A platformon futó reklámokért azonban büntetett már a Gazdasági Versenyhatóság, nem egyszer pont a gyermekeket célzó agresszív kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban is.

A legutóbbi ilyen eset az  Ask Bongo („Kérdezd Bongot!”) nevű "játék" ügyében született, amiért a szolgáltatás reklámjai megsérthették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

A GVH a héten a játékot üzemeltő ausztrál Global AQA Pty Ltd.-t bírságolta 350 millió forintra, amiért az jogsértő módon, közvetlenül hívott fel gyermekeket a vásárlásra, a reklámokban pedig elhallgatta a szolgáltatás árát és a személyes adatok kezelésének legfontosabb jellemzőit.

A GVH a vizsgálatot még tavaly februrárban kezdte meg, és akkor közleményükből az is kiderül, hogy a YouTube-on futó Középsuli című websorozat volt az egyik, ahol a burkolt reklámok megjelentek. A Versenyhivatal ezzel kapcsolatban jutott arra a megállapításra is, hogy a videómegosztón futó sorozatban gyermekeknek szóló, közvetlen felszólítás jelenik meg az emelt díjas üzenetszolgáltatás igénybevételére.

A Verenyhivatal a YouTube-on rendszerszerűen futó burkolt reklámokra vonatkozó általános gyakorlatára azonban sokkal jellemzőbb, hogy míg például az Instagram-posztok esetén a Versenyhivatal a látványos bírságok kiszabása mellett már konkrét útmutatóval is próbálják rákényszeríteni a hazai influencereket, hogy a szponzorált posztjaik alatt tageléssel egyértelműen jelezzék, ha azokban reklám látható, a fenti videómegosztón található tartalmaknál továbbra is gyakori, hogy nincs semmiféle utalás arra, hogy azokban reklám vagy termékelhelyezés szerepelne. 

A websorozatokat nem, csak a hirdetőket büntetik

Jellemző az is, hogy bár a hatóság a Bongo ügyében megállapította három influenszer ügynökség és egy webtartalom-gyártó. A P4R Digital Agency Kft., a Social Guru Magyarország Kft., a hd OPEN! Kft. és a Globoport Média Holding Kft. felelősségét is az általuk közvetített reklámokkal kapcsolatos egyes jogsértésekben. A hazai vállalkozások számára "tekintettel közreműködésük jellegére" a versenyhivatal bírság kiszabása helyett a jövőbeni hasonló jogsértések elkerülését célzó belső szabályozások kialakítását írta elő. 

Egyébként a Bongo körüli egész eljárás a Középsuli ügyével kapcsolatos szülői felháborodás miatt indulhatott el. A websorozat egyik epizódjában ugyanis a  szereplő gyerekek a szolgáltatás nevét sokszor hangosan kimondva használták a telefonos szolgáltatást, ami sms-ben megválaszolt nekik minden kérdést, és a telefonszámot is többször mutatják. A GVH egyébként az ezzel kapcsolatos egyik megkeresés is publikálta, melyben akkori álláspontjuk is megtalálható a felületen található tartalmakban megjelenő reklámokról.

A verseny érdemi érintettségét általában a kifogásolt kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, illetve az érintett vállalkozás mérete (nettó árbevételének nagysága) határozza meg; bizonyos esetekben pedig az érdemi érintettséget a törvény vélelmezi (pl. ha a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón, vagy országos terjesztésű lapban valósul meg).

A médiatörvényre hivatkozva azt írták, hogy a sajtóterméknek minősülő médiatartalom-szolgáltatók és a rádiók, valamint televíziók esetében tiltott a a termékmegjelenítés a tizennégy év alattiaknak szóló műsorszámokban. Egyrészt tehát az online felületekre nem vonatkozik ilyen szabályozás, másrészt, ahogy írják a hagyományos médiafelületeken is az NMHH feladata ennek betartatása.

Egyre több a bajos tartalom

A Középsuli és más hasonló sorozatok persze csak a jéghegy csúcsa. A YouTube felületein az egyszeri megtévesztő reklámnál jóval aggályosabb dolgokat is találunk, etikai, de valószínűleg fogyasztóvédelmi szempontból nézve is.

Az egyik legújabb trend az úgynevezett kicsomagolós videók gyártása, kimondottan gyerekeknek. Ezek esetében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat mellet (a termékelhelyezés megjelenítés gyakran elmarad) felmerül a gyermekek adataival való visszaélés is, amiből a cikkünk elején említett nagyobb nemzetközi ügyek születtek.

Utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy míg korábban a sztenderd felületen a kiskorúak is ugyanazokhoz a tartalmakhoz fértek hozzá, mint a 18 év felettiek, ez néhány éve megváltozott. A YouTube, számos ország jogi szabályozása és az azóta életbe lépő GDPR megkerülése érdekében 2015-ben bevezette a YouTube Kids felületet.

Ettől fogva az alap felületük a 13 év alattaik számára hivatalosan nem hozzáférhető, bár semmivel nem gátolják meg azt és ettől a ponttól fogva erre hivatkoznak, ha bármilyen aggály merülne fel a gyerekek adatainak kezelésével kapcsolatban.

A COPPA megsértésért kapott bírság óta ráadásul a YouTube hivatalosan célzott reklámokkal sem bombázza a gyerekeket. Ez, mégha elfogadjuk is, hogy a probléma a külön kiskorúaknak létrehozott felület bevezetésével megoldódott, a YouTube Kids felületre pillantva látszik, hogy nem tüntette el a platformról a gyerekeket célzó agresszív reklámokat.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A reklámok ugyanis burkolt termékelhelyezésként tovább élnek, erre pedig ékes példa az említett kicsomagolós videók műfaja. Ez a formátum egyébként néhány éve gyűrűzött be hazánkba is és változó, hogy egy adott üzletet vagy mindig eltérő terméket promótálnak, ahogyan az is, hogy a terméket prezentáló szereplők felnőttek, vagy fiatalkorúak.

A kicsomagolós videók világa

A kicsomagolós videók iránti érdeklődés nemzetközi szinten nem annyira újkeletű. Egy 2014-ben, éppen a Google által végzett 1500 fős kutatás szerint a szépségipari termékekek vevőinek 66%-a nézett meg vásárlás előtt egy YouTube videót a termékről és az összes vizsgált kategóriában is a fogyasztók ötödére igaz volt ez a megállapítás.

A kicsomagolós videók pedig gyorsan a gyerekek kegyeibe férkőztek. Olyan szintű népszerűséget kivívva, hogy mára komplett márkákat építenek rájuk.

Ezek a tartalmak pedig, a különböző országok eltérő jogi környezetétől függetlenül a köznapi értelemben reklámok.

Bár papíron a millió dolláros üzletág gyártóit  tájékoztatási kötelezettség terheli, ennek gyakran nem tesznek eleget. Egy brazil pertársaság például egy 2019-es ügyben csak a dél-amerikai országban 105 olyan videót talált, amiben a reklámelhelyezést semmilyen formában nem tüntették fel.

Az ilyen ügyek világítanak rá, mekkora megoldatlan probléma is a kicsomagolós videók ügye. Hazánkhoz hasonlóan számos országban, így az Egyesült Államokban is, ahol a Google székhelye található, kvázi szabadon burjánzhatnak a hasonló tartalmak.

Évtizedek óta médiahatósági felügyelet alatt állnak ugyanis a TV-s, rádiós és újsághirdetések, de a YouTube-hoz hasonló online felületekre ott is kicsi a hivatalos szervek ráhatása.

A felület szabályozása persze a Google és a hatóságok gördülékeny együttműködése mellett is hatalmas feladat lenne. A YouTube-ra ugyanis percenként mintegy 300 órányi tartalom kerül fel és a száz legnépszerű csatorna körülbelül fele kimondottan a gyerekeket célzó tartalom és jellemzően 20-25 darab foglalkozik kimondottan játékok kicsomagolásával.

Az egyik nagy gyereksztár Kids Diana Show nevű csatornájának például jelen állás szerint közel 79 millió feliratkozója van

A szülők egyébként, legyen szó az USA-ról, Braziliáról, vagy hazánkról azt tapasztalják, hogy a felület célzottan ajánlja nekik a hasonló videókat és az egyetlen megoldásnak az tűnik, ha ezeket egyesével letiltogatják. Egy anyuka  Twitteren ezt írta az egyik influenszer videóiról:

Olyan mint egy crack a gyerekeknek...A YouTube abszolút tolja őt a képünkbe. Kitörölhetem a keresési előzményeket, csinálhatok bármit, megjelenik. A gyermekem csalódott, hogy nem kap meg minden játékot amit a fiú (a videós) bemutat. Inkább bezárkózik a szobájába, mint, hogy házit írjon. Azt olvastam, hogy ha a YouTube profilján a jobb felső sarokban a három pontra kattintasz let tudod tiltani. Le fogom tiltani őket.

Mára szinte az összes nagyobb játékgyártó együttműködik játékokra specializálódott influenszerekkel. A gyakorlat az, hogy a kisebb szereplőnek ingyen küldik a bemutatandó játékokat, a nagyobbaknak már jellemzően fizetnek is a tartalmakért. A Ryan ToysReview csatornán szerplő Ryan nevű influenszer például 2018-ban 22 millió dollárt keresett a videók gyártásával a Forbes által közölt adatok szerint.

Hazánkban is trend a "kicsomizás"

A néhány éve hazánkba is begyűrűző fomrátum már a magyar gyermekeke körében is nagy jelentőségnek örvend. A száz legnépszerűbb hazai videós között ugyan elsősorban még hagyományosabb influenszereket találhatunk, igaz ők is gyártanak kicsomagolós videókat eseti jelleggel.

A csatorna videóit vizsgálva látszik, hogy az üzletág már kimondottan profi szereplőket termelt ki. A gyártó videóiban egy kiskorú lány beszél, 10-15 percen keresztül dicsérve a bemutatott terméket. Az üzemeltető itt figyel rá, hogy a videók elején egy pillantra felvillanjon, "Ez a csatorna pénzt, vagy valamilyen díjmentes dolgot kapott a videó elkészítésért.", bár az nem derül ki, hogy ez mennyiben tér el a "fizetett promóciót tartalmaz" jelzéstől, amit más YouTube-os tartalmak elején láthat a felhasználó.

De mi erről a Gazdasági Verenyhivatal álláspontja? A Pénzcentrumnak elárulták érkezett- e már panasz hozzájuk ezzel az új típusú reklám-tartalom hibriddel kapcsolatban és a videókban gyakran megjelenő zsákbamacska szerű játékokkal kapcsolatban felmerülő jogsértésekről is beszéltek. 

Mit gondol erről a Versenyhivatal

A GVH ismertette, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül egy reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut.

A szerkesztői tartalomnak álcázott, „burkolt” reklámozás – a célközönség életkorától függetlenül – szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Az agresszív kereskedelmi gyakorlat tárgykörébe viszont ugyanez nem esik. A Versenyhivatl szerint ugyanis burkolt, a fogyasztókban nem tudatosuló reklám önmagában nem jelent pszichikai nyomásgyakorlást. Az a kereskedelmi gyakorlat minősül agresszívnek, amelyakár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén, az adott helyzetben jelentősen korlátozhatja a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára, és ezáltal a fogyasztót olyan döntés meghozatalára késztetheti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

A konkrét videós formátummal kapcsolatban ennek ellenére nem foglaltak állást, ellenben ismertetteék, hogy "kifejezetten a kérdésében jelzettekhez hasonló tartalmakkal kapcsolatban nem érkezett panasz a GVH-hoz".

Nem tűnik tehát, hogy a közeljövőben gyakorlattá válnak a hasonló tartalmak szorosabb felügyelete, ellenben a "zsákbamacska" jellegű és más termékekhez "ajándékba" csomagolt játékokkal és azok reklámaival kapcsolatban a Versenyhivatal már számos esetben szabott ki bírságot. 2019-ben például egyszerre három vállalkozással szemben folyt eljárás, melyek során gyermekeknek szánt, ajándékokkal összecsomagolt vitaminkészítmények népszerűsítését vizsgálta. Mind a három esetben jogsértést állapított meg, és bírságot szabott ki a vállalkozásokra, amiért az érintett reklámokban közvetlenül szólítottak fel gyermekeket az áru megvásárlására, illetve szüleik vagy más felnőtt meggyőzésére, hogy vegyék meg nekik a terméket.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 4. szerda
Domonkos, Dominika
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. augusztus 4. 13:54