Sok szülő kerülhet bajba, ha jön a második hullám: így kerüld el az összeomlást

Idehaza egyelőre kedvező a járványhelyzet, de könnyen belobbanhat újra: koronavírus második hulláma épp most gyűrűzik be Európába. A szakértők véleménye azonban megoszlik azzal kapcsolatosan, hogy durvább, vagy éppen enyhébb lesz-e ez az elsőnél.

Az itthoni alacsony fertőzöttségi számok mellett kevésbé érzékelik a magyarok a járványveszélyt. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora még június végén egy online konferencián beszélt arról, hogy mivel a környező országok közül többen jelenleg is nagyon sok az új eset, a vírus ismételt behurcolásával novemberre ismét kialakulhat itthon egy járvány.

A tervek szerint

A 2020/2021-es tanév a tervek szerin a hagyományos formában idul el, ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is hangsúlyozta a július 30-i Kormányinfón, ám hogy utána mi lesz, egyelőre még kérdés - nem árt felkészülni a legrosszabb forgatókönyvre. Remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronavírus-járvány miatt - közölte a köznevelésért felelős államtitkár július 13-án. És lehet ugyan, hogy a második hullám erősebb lesz, tovább tart, mint az első (bár ez ellen sokat tehetünk, ha betartjuk a védekezési javaslatokat), egy nagy előnyünk már biztosan van:

Mindenkinek nehéz

A járvány első hulláma, a március és az április senkinek sem volt könnyű, de aki iskolás korú kisgyermeket nevelt, az egészen biztosan nem sírja vissza ezt az időszakot. A koronavírus járvány rengeteg hiányosságra világított rá az egészségügyi munkaerőhiánytól kezdve, az otthoni munkavégzést megnehezítő tényezőkön át, az online szolgáltatások szegényességén keresztül egészen a digitális kompetenciák elégtelenségéig. Nem csak a digitális oktatást, hanem a az online térben való boldogulást általánosságban nehezítette meg, hogy hiányoznak ezek a készségek - és nem csak az idősebb korosztályban. A magyar fiatalok digitális kompetenciát tekintve sereghajtók az EU-ban: náluk csak az olasz, török, bolgár és román fiatalok készségei hiányosabbak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagy bajban lehetnek az iskolák ősztől: ennyi diáknak esélye sincs a digitális oktatásra

A magyar fiatalok közel harmada digitális analfabéta. A 16-24 év közöttiek digitális készségeket tekintve Európa más országaihoz viszonyítva is borzasztó lemaradásban vannak: náluk csak az olasz, török, bolgár és román fiatalok készségei hiányosabbak.

És kompetenciára ugyan nem lehet szert tenni pár hét alatt, de ha tudatosítunk magunkban egy-két fontos dolgot, és felkészülünk, akkor nem csak a gyermekeink, de a saját dolgunkat is megkönnyíthetjük:

"Azt kell belátni először minden érintett félnek, hogy ebben a speciális helyzetben a szülő-tanár, szülő-intézmény, szülő-szülő kommunikációt sokkal hatékonyabbá kell tenni.

- mondta el a Pénzcentrumnak Váczi Dorka, az Újpedagógia trénere. Éppen ezért a szülőknek azt javasolja, ha tehetik, próbáljanak hatni az intézményre akár az osztályfőnökön keresztül, akár közös szülői fellépéssel a vezetők felé azzal kapcsolatban, hogy az iskola minden pedagógusa egységes módon és platformon, kijelölt idősávban kommunikáljon a gyerekekkel.

Gondolják végig a lehetőségeiket, mi az, ami rajtuk áll, az ő hatáskörük, ami ezen a területen kívül esik, abba próbáljanak nem rágódni, illetve a tanárral együtt keresni a konszenzusos megoldást. Ilyen lehet például a gyerek digitális kompetenciája. Ha a pedagógus olyan felületet használ, amit a gyerek nem ért (ennek a hátterében sok minden lehet), akkor érdemes erre is visszajelzést adni, hiszen a koronavírus által kialakult oktatási helyzetre senki nem volt érdemben felkészülve.

Ha lehetőségük van eszközbeszerzésre, olyan eszközt szerezzenek, amin egyszerű tanulni, hosszabb távon jobb befektetés egy notebook/laptop, ugyanakkor ha ez túl nagy kiadás, kezdetnek egy tablet is megteszi. Ha ennél nehezebb egzisztenciális körülményeik vannak, kezdjenek már most eszközgyűjtésbe az iskolai vagy helyi közösséggel, ez a megoldás vidéken kifejezetten hatékonyan is tud működni.

A képernyőidő

Ám ebben a helyzetben sem mindegy, mennyi időt tölt egy gyerek az ezköz előtt. A szakember azt javasolja, amennyiben lehet, a szülők próbálják racionalizálni a képernyőidőt, amiben a játék is benne van.

-javasolja az Újpedagógia trénere.  Készítsenek a szülők óratervet, mikor mivel foglalkozik a gyerek. Ez ez a keretezés biztonságot tud nyújtani a szülőnek is, és a gyereknek is. Ha egy feladatmennyiséget nem sikerül elvégezni bizonyos időkeret alatt, akkor jelezzék vissza az inzétmények, hogy sok a feladat.