2020. október 21. szerda Orsolya

Itt vegyél lakást, ha nagyot akarsz kaszálni: filléres kincsek a fővárosban


Ha tíz éven belül nem is fog mindenki e-autóval járni, az e-mobilitás térhódítása - még Magyarországon is - elkerülhetetlen. Az infrastruktúra masszív átalakulása pedig egyértelmű hatással lesz lakókörnyezetünk minőségére is, így ma igencsak alulértékelt városrészek kelhetnek új életre. Szakértők segtségével arra kerestük a választ, milyen hatást gyakorol majd a hazai - és főként a budapesti - lakáspiacra, ha az elektromos járművek átveszik a ma megszokott, fosszilis üzemanyagokat zabáló közlekedési eszközök helyét.

Tíz éven belül mindenki elektromos autóval fog járni

- olvashatjuk a legoptimistább jóslatot szerte a világhálón, és bár az e-mobilitás térhódítása ma megkérdőjelezhetetlen, ennek realitása meglehetősen csekély. Bokor József akadémikus, a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója szerint hosszabb átmenetre kell készülni. Mint azt a Magyar Nemzetnek tavaly októberben elmondta, az sem egyértelmű, hogy egyetlen nagy ugrás lesz, és egyből az elektromos hajtásra tér át az ipar, vagy egy átmeneti lépésként előbb a hibrid technológia terjed el, és csak aztán veszi át a helyét a teljesen elektromos hajtás. A magyar szakember véleményével nincs egyedül, ugyanezt támasztják alá a különböző autóipari beszállítók, elemzőcégek előrejelzései is.

Lakáspiaci átalakulást is hozhat az átállás

Habár az elemzői jóslatok igencsak eltérőek az e-mobilitás térhódításának ütemét illetően, egy biztos, a változás elkerülhetetlen (még akkor is, ha ehhez jelentős infrastrukturális fejlesztés (pl. töltőállomások kiépítése) és technológiai fejlesztés (akkumulátorok hatékonyságának javítása) is szükséges). Az infrastruktúra masszív átalakulása pedig egyértelmű hatással lesz lakókörnyezetünk minőségére is, így ma igencsak alulértékelt városrészek kelhetnek új életre. Városkutatók, urbanisztikusok, és lakáspiaci elemzők ugyanis többnyire egyetértenek, hogy a folyamatosan változó városszövet dinamikáját gyakorlatilag kivétel nélkül leköveti a gazdasági, illetve társadalmi szerkezet átalakulása is.

Mivel lakókörnyezetünk jellegzetes karakterváltozása többnyire erősíti annak gazdasági pozícióit, biztosítja a lakosság magasabb életminőségét, és kedvezően befolyásolja a terület megítélését is, így lakáspiaci elemzők szerint nem meglepő, hogy a fizikai, illetve társadalmi változás hozzájárulhat az érintett terület lakáspiaci trendjének pozitív irányú elmozdulásához. Azaz

a funkcionális megújulás, illetve az esztétikusabb környezet a lakóingatlanok értékesítési árának, illetve bérleti díjának emelkedését vonhatja maga után.

Az e-mobilitás térhódítása - és ennek nyomán lakókörnyezetünk átalakulása - persze nagymértékben függ attól, hogy milyen tarifarendszerben, és fenntartási díjakkal fog működni - vallja Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum vezető elemzője szerint persze az is nagy kérdés, hogy társul-e (és, ha igen, milyen mértékben - a szerk.) az e-mobilitáshoz további innováció, például önvezető járművek, vétel helyett igénybevétel-arányos bérleti konstrukció, stb. "Ebben az irányban fontos lépések történnek már Budapesten is, de ezek még csak pilot projektek" - fűzte hozzá a vezető elemző.

A technológia térnyerése megkérdőjelezhetetlen - mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a változásoknak két fázisa várható. Az első szakaszban (10-15 éven belül) az e-mobilitás érezhető változást hoz majd a legnagyobb városok életében, de ekkor még nem lesz domináns szerepe.

Az e-autózás ebben a szakaszban leginkább a közösségi autózás keretein belül terjedhet el, ami miatt sokan lemondhatnak a saját autó tulajdonlásáról és fenntartásáról, és az (elektromos) autóhasználat inkább bérlés formájában valósulhat meg. Már Budapesten is bontogatják a szárnyaikat az e-carsharing jellegű kezdeményezések. Ez pedig leginkább a parkolási helyzetet rajzolhatja át a fővárosban. A parkolás időről-időre problémaként jelentkezik Budapesten, viszont a közösségi autózás enyhíthet ezen a problémán is

- fogalmazott Balogh László.

"Az e-mobilitás a tömegközlekedést is forradalmasíthatja, kisebb, rugalmasabb, akár önvezető járművek jelenhetnek meg az utakon" - tette hozzá Soóki-Tóth Gábor. Szerinte az igazi forradalom a megosztáson alapuló szolgáltatási modellek, illetve részben az önvezető technológia elterjedésével következhet be, ami révén

csökkenni fog a parkolási igény, illetve lehetővé válik az autómentes életmód.

Mint azt Soóki-Tóth megkeresésünkre kifejtette, a városok központjában elhelyezkedő benzinkutak száma is feltehetően csökkenni fog, hiszen kevesebbre lesz belőlük szükség. Az így felszabaduló telkek egy részén pedig akár lakóingatlanok is megjelenhetnek.

Itt keresgélj, ha lakáspiaci spekuláns vagy!

10-15 éven belül az e-autózás Balogh László szerint is leginkább a belvárosi kerületeket tehermentesítheti, ami nem csak a szén-dioxid kibocsátás csökkenése miatt javíthatja a belső kerületi lakosok életminőségét, hanem a meglévő parkolóhelyekre jutó kevesebb autó is javíthatja a tulajdonosok helyzetét. Mint mondja, "emiatt a belső kerületek ingatlanárai növekedhetnek az átlagosnál nagyobb mértékben. Ennek tehát az V., VI., VII. kerületben, valamint a VIII., IX., XIII. kerületek belső részeiben, illetve a belső budai kerületek (I., II., XI., XII.) városközponthoz közel eső részein elhelyezkedő ingatlanok tulajdonosai örülhetnek leginkább."

A második fázis (várhatóan 15-30 éven belül) hozhatja el az e-mobilitás dominanciáját a hazai utakon. Ha valóban bekövetkezik ez a forgatókönyv, és az elektromos autók lesznek a jellemző járművek, akkor véleményem szerint nem csupán a főváros lélegezhet majd fel. Az e-autózás az utak zaj-, por-, és légszennyezettségét is jelentősen csökkentheti, amelyek a városi autós forgalom jelentős környezetterhelését adják

- fogalmazott Balogh László.

A jelenleg problémásnak tekinthető budapesti lokációk kapcsán érdemes átlapozni a nagyjából 10 évvel ezelőtt készült "Budapest főváros stratégiai zajtérképére épülő intézkedési terv" rövid összefoglalóját. Ebben egyértelműen azonosíthatók azok a területek, ahol komoly változásokat hozhatna az e-mobilitás térhódítása. Az elmúlt 10 évben persze történtek beavatkozások (zajvédő falakkal hangszigetelték például a Nagykőrösi utat, és az M3-as bevezető szakaszát) az intézkedési terv mentén, de a program átfogó megvalósításáról nem beszélhetünk.

A vezető gazdasági szakértő szerint ilyenek lehetnek az autópályák bevezető szakaszai, a Kiskörút, Nagykörút és Hungária körgyűrű, illetve városba be- és kivezető sugárutak (pl. Üllői út, Rákóczi út, Váci út, Hegyalja út, Budaörsi út, Bocskai út, Bartók Béla út), ahol az ingatlanok értéke nagyban függ attól is, hogy az ablakok az utcára néznek-e vagy sem. Ha a jelenlegi forgalom által generált zaj-, por- és légszennyezettség jelentősen csökkeni tud, ezekben a lokációkban is jelentősen emelkedhetnek az ingatlanárak.

Az e-mobilitás térhódításával párhuzamosan megjelenő lakáspiaci változás Valkó Dávid szerint is érdekes felvetés, de véleménye szerint "mindenképp hosszabb folyamat". Mint azt az OTP Ingatlanpont vezető elemzője lapunk megkeresésére kifejtette, "elsősorban a forgalmas, ezen belül is az emelkedőn vezető forgalmas főutak menti ingatlanok és ezek tulajdonosai nyerhetnek majd azon, ha megszűnik a folyamatos zaj- és légszennyezés. Ez egyelőre valójában utópisztikus, de 10 év múlva már érezhető lehet a különbség".

A folyamat hozadéka lehet még, hogy a főutak és mellékutak közötti (jelenleg az utóbbiak javára billenő) árkülönbség csökkenhet, illetve az irodai/munkahelyi funkció visszaszorulhat a főutak (pl. Nagykörút) mentén, újra teret adva a hagyományos lakófunkciónak

- tette hozzá Valkó Dávid. A vezető elemző konkrét lokációkat, útvonalakat is megjelölt, ahol az e-mobilitás térhódítása nyomán lakáspiaci felfutásra lehet számítani:

  • Prüszkölő, emelkedőn erőlködő, megállóból hangosan induló buszok (és persze autók) folyamatosan elektromossá alakulásával például: Sasadi út (XI. ker.), Fillér utca (II. ker.), Bimbó út (II. ker.), Szépvölgyi út (II-III. ker.), stb.
  • Többsávos belvárosi főutak, például: Nagykörút, Kiskörút, Kossuth Lajos utca, Rákóczi út, Bajcsy-Zsilinszky út, Andrássy út, Üllői út, Bartók Béla út, Margit körút, stb.
  • Forgalmas terek, például: Móricz Zsigmond körtér, Széll Kálmán tér, Deák Ferenc tér, Blaha Lujza tér, Oktogon, stb.
  • Folyamatos dugókkal jellemezhető szűk, kis áteresztő képességű, de kedvelt "menekülő utak", klasszikus például: Fő utca (I. ker.), Nádor u. (V. ker.), stb. (minden kerületben tucatjával vannak ilyenek)
  • "Gyűjtőutak", például: kertvárosokból a legközelebbi, belvárosba tartó főutak irányába, vagy Budán a hegyről levezető utcák, stb.

Soóki-Tóth Gábor zárógondolatként viszont azt is hozzátette, amennyiben az új technológia lényegesen olcsóbbá teszi a közlekedést, akkor a külső kerületek (XVII., XVIII., XX., XXI. (Csepel), XXII., XXIII.) és az agglomeráció is közkedveltebb költözési célponttá válhat. Ez azonban, mint mondja, "önmagában inkább azt jelenti, hogy az árak ezeken a területeken is emelkedhetnek a megnőtt kereslet miatt."

A kérdés, hogy a munkahelyek átalakulása, a távmunka elterjedése, és a fejlődő technológia milyen egyéb változásokat hoz majd. Ez ugyanis mind jelentősen befolyásolja, hol lesz a legkényelmessebb élni. Egy rugalmas, megfizethető közlekedési rendszer, ahol a tömeg- és az egyéni közlekedés szélsőségei között még számos rugalmas alternatíva létrejön, egyaránt kedvező lesz a kertvárosban élők számára, ugyanakkor az a tény, hogy nem kell saját autó, megkönnyíti a belvárosban is az életet (nem kell parkolóhelyet találni, fizetni, fenntartani), mivel a járműveket szolgáltatásként veszik majd igénybe

- fogalmazott az Otthon Centrum vezető elemzője.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 3 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

10.22-10.28
Országos

Lidl

10.22-10.28
Országos

Auchan

10.22-10.28
Országos

Tesco

10.22-10.28
Országos

Aldi

10.15-10.21
Országos

Lidl

10.15-10.21
Országos

Auchan

10.15-10.21
Országos

Tesco

10.15-10.21
Országos

  Ajánlatunk

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó