Vagyonokba kerülnek évente, de kutya nem használja őket: mikor szabadulunk már meg a bűnronda telefonfülkéktől?

A hagyományos hanghívások lehetősége a nyilvános telefonállomásokon lényegében megszűnt, így a kijelölt szolgáltatóknak ma már csak a díjmentes segélyhívásokat kell biztosítaniuk. A fülkék évek óta tartó visszaszorulását felgyorsította, hogy tavaly háromezer főről négyezerre emelték azt a lakosságszám-határt, amely felett kötelező egy-egy állomást fenntartani - írja cikkében a Telex.

Mivel az üzemeltetésben már nincs üzleti lehetőség, a távközlési cégek nem tettek önkéntes ajánlatot a feladat ellátására. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) beszámolója szerint ezért egyetemes szolgáltatóként a Magyar Telekom Nyrt.-t, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-t, a ONE Magyarország Zrt.-t és a "TARR" Kft.-t jelölték ki az immár tisztán kötelező közszolgáltatásnak számító feladat ellátására.

A hatóság legutóbbi vizsgálata alapján az országban csaknem hatezer nyilvános telefonállomás működött, amelyek döntő többsége az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó utcai fülke. Bár a statisztikák szerint évente mintegy 3,5 millió hívást indítanak ezekről a készülékekről, ez a forgalom szinte teljes egészében a magán- vagy zárt területeken – például büntetés-végrehajtási intézményekben, kórházakban vagy laktanyákban – elhelyezett, nem közterületi állomásokról származik.

Ahogy arra a Magyar Helsinki Bizottság is rámutatott, a börtönökben korlátozott a mobiltelefon-használat, ami nagyrészt megmagyarázza ezt a kiugró hívásszámot. Ezzel szemben a ténylegesen utcai fülkékből a Magyar Telekom adatai szerint havonta átlagosan mindössze egyetlen segélyhívás fut be.

A hálózat fenntartása komoly költségekkel jár, hiszen a kötelező utcai állomások több mint háromnegyedét üzemeltető Magyar Telekom évente csaknem 400 millió forintot fordít a készülékek ellenőrzésére, tisztítására és a rongálások helyreállítására. A kiadások csökkentése érdekében a társaság fokozatosan olyan egyszerű segélyhívó oszlopokra cseréli a hagyományos fülkéket, amelyekről egyetlen gombnyomással elérhető a 112-es segélyhívó szám. A fenntartási költségeket korábban részben enyhítette a felületek reklámcélú bérbeadása, ám Budapesten októbertől már tilos lesz reklámot elhelyezni rajtuk.

A rendkívül alacsony kihasználtság miatt az érintett cégek érdekképviseleti szerve, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) már korábban javasolta, hogy a kötelező ellátási határt négyezerről hatezer főre emeljék, ám a hatóság egyelőre a szigorúbb korlát mellett döntött. Mivel a piaci helyzetet háromévente mérik fel, a szabályozás legközelebbi érdemi felülvizsgálatára 2027-ben nyílhat lehetőség, amelynek hatásai legkorábban 2028-tól léphetnek életbe.

A szolgáltatók távlati célja a hálózat további, a valós igényekhez igazított ritkítása, ami szorosan illeszkedik a nemzetközi folyamatokhoz. Az Európai Unió számos tagállamában – köztük Finnországban, Belgiumban, Csehországban és Írországban –, valamint a legnagyobb piacokon, így Németországban, Franciaországban és Olaszországban is már évekkel ezelőtt megszüntették a nyilvános telefonálás fenntartásának kötelezettségét. Az utcai infrastruktúra leépülése nem egyedülálló folyamat, Budapesten például a nyár folyamán a jóval nagyobb kihasználtsággal működő parkolóautomaták jelentős részének leszerelése is megkezdődött a digitális fizetési megoldások elterjedése miatt.