Ilyen van? A nyár közepén állt meg az ingatlandrágulás ebben a hazai régióban, örülhetnek a vásárlók

A 2026-os nyári főszezonra megállt az áremelkedés és stabilizálódott a balatoni ingatlanpiac. A kínálat érezhetően bővült, a vevők pedig jóval árérzékenyebbé és tudatosabbá váltak. Az OTP Ingatlanpont adatai szerint éles törésvonal alakult ki a tó két partja között, hiszen míg északon szinte kizárólag készpénzes vásárlók vannak, a déli parton már jelentős a hitelre támaszkodók aránya. Az energetikailag elavult nyaralókat egyre nehezebb eladni, miközben a tóparti trendekkel szemben a közeli Veszprémben teljesen más, a klasszikus városi lakáspiacra jellemző folyamatok érvényesülnek.

A tó északi partján a tranzakciók mintegy 90 százalékát készpénzből fizetik, így az itteni keresletet egyáltalán nem befolyásolják a hitelpiaci változások vagy az új Otthon Start program korlátozásai. Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője szerint a kiemelt településeken, például Tihanyban és Balatonfüreden egyáltalán nincs árcsökkenés.

Jelenleg Tihany a legdrágább település 1,8–2,2 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet a déli parti Balatonszemes (1,55 millió) és Szántód (1,53 millió) követ. Enyhe, lefelé mutató árkorrekció egyelőre csak a keleti medence használt ingatlanjainál tapasztalható. Ezzel szemben a déli parton az adásvételek 30-40 százaléka már hitelből valósul meg, ott viszont az állami támogatások szigorú értékhatárai sok új építésű ingatlant kizárnak a lehetőségek közül.

A balatoni adásvételek többsége jelenleg a 70 és 120 millió forint közötti sávban történik, a prémium kategória pedig 120–220 millió forint között mozog. A kiemelt luxusingatlanoknál ma már a 250–400 milliós vételár sem számít ritkának. A használt piacon átlagosan 90–140 nap alatt kelnek el az ingatlanok, az alku mértékében azonban jelentős a különbség, északon ugyanis szinte általánossá vált a 10 százalékos árengedmény, míg délen az ingatlan állapotától függően jellemzően 2–10 százalékot tudnak lefaragni az árból a vevők.

A piac ma már kíméletlenül bünteti a kedvezőtlen energetikai állapotú, korszerűtlen fűtésű házakat. Az elmúlt hónapokban a túlárazott, gyenge állapotú ingatlanok esetében a tulajdonosok jelentős részének árat kellett csökkentenie ahhoz, hogy egyáltalán érdeklődőket vonzzon. Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont dél-dunántúli régióvezetője rámutatott, hogy a vásárlók számára szinte alapfeltétel lett a megfelelő szigetelés, a korszerű nyílászáró és az alacsony fenntartási költség. A legnépszerűbbek a déli parton a 60–120 négyzetméteres, hőszivattyús, saját kerttel rendelkező, vízközeli házak, míg a tehetősebb vevők körében látványosan felértékelődtek a portaszolgálattal és wellness-szolgáltatásokkal rendelkező zárt lakóparkok.

A szakértők a nyári főszezonra kiegyensúlyozott forgalmat várnak, robbanásszerű növekedés nélkül. Egyre inkább állandósuló trend ugyanakkor, hogy a hagyományos nyaralókat folyamatos lakhatásra használják, a déli parton különösen Siófok és Zamárdi vonzza a Budapestről érkező, távmunkában dolgozókat és a végleg kiköltöző nyugdíjasokat.

A tóparti tendenciákkal ellentétben Veszprémben klasszikus lakáspiaci logika működik. A városban az árak növekedése stagnálásba váltott, így a használt lakások négyzetméterára 850–950 ezer forint, az új építésűeké pedig 950 ezer és 1,5 millió forint között alakul. A finanszírozási szerkezet itt pontosan az ellentéte a balatoninak, a vásárlások 70 százaléka hitellel, többnyire támogatott konstrukciókkal történik. Az értékesítési idő hosszabb, átlagosan hat hónapot vesz igénybe, a magas városi árak miatt pedig a veszprémi vevők sokkal elnézőbbek az ingatlanok műszaki hiányosságaival szemben, miközben az alkupozíciójuk is szűkebb, mindössze 3–7 százalék között mozog.