Érik a végzetes lakáskrízis: hiába a saját otthon, nem várt teher szakadt a magyarok nyakába

Az elmúlt években Európa-szerte jelentősen emelkedtek a lakásárak, a bérleti díjak és a rezsiköltségek. Egyre több család számára jelent komoly kihívást a megfelelő otthon fenntartása, miközben a lakhatásra fordított kiadások a háztartások költségvetésének egyik legnagyobb tételévé váltak. Az Eurostat adatai szerint Magyarország az egyik legsúlyosabb lakhatási költségteherrel küzdő ország Európában.

A CHART by Pénzcentrum friss epizódjának adatgyűjtése azt mutatja, hogy a magyar háztartások 28,9 százaléka jövedelmének több mint 40 százalékát kénytelen lakhatásra fordítani. Persze nem Magyarország az egyetlen ország, ahol komoly problémát jelent a lakhatás. Görögország, Törökország, Svájc, Németország és Norvégia szintén a magas költségterheléssel küzdő államok közé tartozik. Ezekben az országokban is sok család jövedelmének jelentős részét viszik el a lakással kapcsolatos kiadások.

Eközben az Európai Unióban a háztartások átlagosan 68 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, míg 32 százalék bérel lakást. Magyarország azonban messze az uniós átlag felett teljesít, hiszen a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú otthonban él. Ezzel hazánk a kontinens élmezőnyébe tartozik. A CHART by Pénzcentrum új epizódja szerint hasonlóan magas tulajdonosi arány csak Romániában, Szlovákiában és Horvátországban figyelhető meg. Románia vezeti a rangsort, ahol a lakosság 93 százaléka saját ingatlanban él. A kép Nyugat-Európában azonban egészen más. Németország az egyetlen uniós tagállam, ahol többen élnek bérelt lakásban, mint saját tulajdonú ingatlanban: a lakosság 53 százaléka bérlő. Hasonló modell figyelhető meg Svájcban és Ausztriában is.

Ez rávilágít arra, hogy a saját lakás magas aránya önmagában nem feltétlenül jelent nagyobb anyagi biztonságot. Magyarország jó példája annak, hogy a lakástulajdon és a lakhatási teher egyszerre is lehet kiemelkedően magas.