38 °C Budapest
Lakóház vagy lakótömb – Budapest, Magyarország

Ennyit arról, hogy sosem voltak ennyire drágák a lakások Budapesten: lehet panaszkodni, de a számok mást mutatnak

2026. június 17. 11:30

Bár a közbeszédben gyakran elhangzik, hogy a budapesti lakások soha nem voltak ennyire megfizethetetlenek, a bérekhez viszonyított történelmi összevetés árnyaltabb képet mutat. A jelenlegi árszint magasnak számít, de a rendszerváltás utáni időszakban volt már ennél jóval kedvezőtlenebb helyzet is: a lakások relatív drágasága a kilencvenes évek elején érte el csúcspontját.

A lakáspiaci beszélgetések visszatérő eleme, hogy az ingatlanárak elszakadtak a valóságtól, és egy átlagos keresetből szinte lehetetlen saját otthonhoz jutni. A budapesti árak valóban történelmi magasságok közelében járnak: egy átlagos használt lakás ára már 90 millió forint körül alakul, az új építésűeké pedig meghaladja a 100 millió forintot.

A lakások megfizethetőségét azonban nemcsak nominális árakon, hanem a jövedelmekhez viszonyítva is érdemes vizsgálni. A Vakmajom Facebook-bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a mai árszint magas, a rendszerváltás utáni évtizedekben akadt olyan időszak, amikor a lakásvásárlás a bérekhez mérten még nagyobb terhet jelentett.

A rendszerváltás utáni csúcsot nem érte el a mostani drágaság

A poszt szerint a 2025-ös jelentős áremelkedést követően a budapesti lakáspiac ma a stagnálás jeleit mutatja. A fővárosban a használt lakások átlagos négyzetméterára jelenleg eléri az 1,5 millió forintot, 50 millió forint alatt egyre nehezebb ingatlant találni - írják. A bejegyzés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet történelmi összehasonlításban nem számít példátlanul drágának.

Az a különlegesség, hogy a rendszerváltás utáni drágasági csúcsot, amikor iszonyú lakáshiány volt, meg sem sikerült közelíteniű

- emelik ki a bejegyzésben.

A poszt szerint a kilencvenes évek elején, amikor a nettó átlagkereset körülbelül 10 ezer forint volt, a budapesti lakások átlagos négyzetméterára már 44 ezer forintot tett ki. Ez azt jelentette, hogy egyetlen négyzetméter megvásárlásához több mint négyhavi átlagfizetésre volt szükség. A poszthoz grafikont is mellékeltek, amely jól mutatja, hogy nincs oka panaszra a mostani lakásvásárlóknak:

Két időszakban váltak igazán olcsóvá a lakások

Az elemzés szerint a rendszerváltás óta mindössze két olyan időszak volt, amikor a lakások a bérekhez viszonyítva rendkívül olcsónak számítottak. Az első ilyen periódus 1995 és 1997 között alakult ki, amikor a lakásprivatizációt követően jelentős mennyiségű ingatlan került a piacra. A második 2013–2014-ben következett be, a devizahiteles válságot követő kényszerértékesítések és megnövekedett kínálat hatására. A poszt szerint a relatív olcsóság kialakulásának közös feltétele minden esetben a kínálati sokk volt.

A bérekkel együtt mozognak az árak

A bejegyzés egyik fő megállapítása, hogy hosszabb távon a lakásárak és a bérek jellemzően együtt mozognak. A szerző szerint továbbra is érvényesnek tűnik az a régi ökölszabály, amely alapján az számít olcsó piacnak, ahol egy négyzetméter ára egy-két havi átlagbérnek felel meg, míg a három-négy havi keresetnek megfelelő négyzetméterár már drága piacot jelez.

A jelenlegi budapesti helyzetet ennek alapján inkább a drágább kategóriába sorolja, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a bérekhez viszonyított történelmi összehasonlítás szerint a jelenlegi helyzet nem számít példátlanul kedvezőtlennek.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. június 29. hétfő
Péter, Pál
27. hét
Június 29.
Nemzetközi Duna-nap
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?