Kíméletlen drágulás az albérleteknél: kimondta a szakértő, ez alatt az összeg alatt már esélytelen jó lakást találni

Élénküléssel zárta a márciust a magyarországi albérletpiac. A KSH–ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adatai szerint országosan 1,6 százalékkal nőttek a lakbérek februárhoz képest, Budapesten pedig ugyancsak 1,6 százalékos a havi szintű növekmény. Éves összevetésben országosan 7,3 százalékos drágulás következett be, ami 6,4 százalékos emelkedés kísért a fővárosban.

A friss adatok alapján tempósabb drágulást hozott a március. Hiszen februárban országos szinten és Budapesten is 5,4-5,4 százalékos volt az éves drágulás. Az ütemesebb bérleti díj emelkedése részben a tavaszi élénküléssel magyarázható, emellett az átlagkeresetek növekedése is felfelé húzza az albérletárakat.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A részletes márciusi adatokból kiderül az is, hogy a régiók többségében szintén emelkedtek a lakbérek havi összevetésben, de a drágulás üteme eltérően alakult. A legnagyobb havi növekedést a Nyugat-Dunántúlon mérték, ahol 2,8 százalékkal emelkedtek a lakbérek, míg Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 2,4 százalékos volt a növekedés. Az Észak-Alföldön 2 százalékkal, a Dél-Dunántúlon 1,8 százalékkal nőttek a bérleti díjak, Pest vármegyében pedig visszafogottabb, 0,4 százalékos emelkedés látható. A legkisebb havi változás a Dél-Alföldön történt, ahol 0,8 százalékkal mentek feljebb a lakbérek.

Visszafogottak maradtak a hegyvidéki kerületek

Éves alapon a legjelentősebb drágulás a Dél-Dunántúlt jellemezte, ahol 11,8 százalékkal kerültek feljebb a bérleti díjak, mint egy évvel korábban. Közép-Dunántúlon 8,7 százalékos, Észak-Alföldön 8,1 százalékos éves növekedés történt. Az országos átlaggal megegyező, 7,3 százalékos drágulás volt megfigyelhető Pest vármegyében, míg a Dél-Alföldön 7,4 százalékos, Nyugat-Dunántúlon 7,1 százalékos, Észak-Magyarországon 7 százalékos emelkedést mértek.

Budapesten az enyhén emelkedő lakbérszint nemcsak a teljes fővárost, hanem valamennyi kerületkategóriát is jellemezte, eltérő mértékben. A legvisszafogottabb éves növekedés az egyébként drágának mondható budai hegyvidéki kerületekben i (I., II., XII.)  volt, ezekben összesítve 4,1 százalékkal emelkedtek a lakbérek. Ezzel szemben a legnagyobb ütemű drágulás a másik budai kerületcsoportot (III., XI. és XXII. kerület) és az úgynevezett pesti átmeneti kerületeket X., XIII., XIV., XIX., XX. jellemezte, előbbiekben 8,8, utóbbiakban 6,7 százalékos volt az éves albérlet-áremelkedés tempója.

Mennyiért kínálják áprilisban az albérleteket?

Balogh László elmondta azt is, hogy a március drágulás ellenére a fővárosi medián bérleti díjak 255 ezer forintnál jártak április közepén, de a bérletidíj-olló még inkább összébb zárul: „200 ezer forint alatt nagyon nehéz jó albérletet találni, 300 ezer forint felett pedig nagyon nehéz kiadni egy lakást”. Az ingatlan.com adatai szerint április közepén a legjelentősebb albérletválasztékot nyújtó budapesti városrészek közül a XIII. kerületben 250 ezer, a XI. kerületben 270 ezer, a VI.-ban pedig 285 ezer forint volt a medián bérleti díj.

A portál szakértője hozzátette: „Vidéken is kirajzolódik egy plafon, a debreceni medián bérleti díjak visszatértek a tavaly áprilisi 220 ezer forintos szintre, pedig 2025 szeptemberében már 240 ezer forintnál is jártak. A bérletdíj-olló további záródását jelzi, hogy három nagyváros – Szeged, Győr, Debrecen – már a 200 ezres szintet súrolja vagy átlépi, miközben a legolcsóbb vármegyeszékhely Békéscsaba, Miskolc és Szekszárd, ahol 110-130 ezer forint a medián. Vagyis már nincs olyan nagyváros, ahol 100 ezer forint alatt lennének a medián bérleti díjak, igaz 200 ezer forintnál átlagos bérleti díjra pedig elvétve van példa a fizetőképesség korlátai, valamint az Otthon Start Program albérletpiaci keresletet elszívó hatása miatt.”