Most látszik igazán, mennyire átrajzolta a hazai lakáspiacot az Otthon Start: tömegével vonulnak ki a befektetők

Az elmúlt időszak meghatározó piaci eleme az Otthon Start program volt, amely érdemben megváltoztatta a hitelpiac irányát. A korábban domináns befektetői vásárlások aránya csökkent, miközben az első lakásvásárlóké megnőtt. Ennek köszönhetően sokan olyanok is ingatlanhoz jutottak, akik a program nyújtotta kedvezőbb feltételek nélkül nem tudtak volna vásárolni. Bár a tranzakciók jellemzően kisebb önerővel és nagyobb hitelösszegekkel valósultak meg, a jegybank nem tart a kockázatok jelentős növekedésétől. A hazai adósságfék-szabályok nemzetközi összevetésben továbbra is szigorúak, és a felvett kölcsönök végig fix kamatozásúak. Emellett a jellemzően fiatal vásárlók növekvő jövedelmi pályája az idő előrehaladtával érdemben csökkenti a törlesztési terheket.

A kínálati oldalon jelentős bővülés tapasztalható. A piacon elérhető új lakások száma éves szinten nagyjából 60 százalékkal nőtt, ami elengedhetetlen volt az elmúlt évek súlyos hiánya után. A lakásállomány egészséges, régiós átlagnak megfelelő megújulásához ideálisan évi 25-30 ezer új lakás felépítésére lenne szükség. A lakásárak emelkedése az év elején már egyértelműen lassulásnak indult.

Ehhez az Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja is hozzájárult, különösen a fővárosi piacon. Bár az ingatlanpiac túlértékeltsége tavaly 9 százalékponttal történelmi csúcsra emelkedett, a lassuló árdinamika és a bérek reálnövekedése miatt ez a mutató a jövőben várhatóan javulni fog. Az MNB szakértői szerint az árak hosszú távú stabilizálását és a munkaerőpiaci mobilitást a bérlakáspiac erősítése is érdemben támogathatná. Szintén könnyíthetne a lakáspiaci folyamatokon a társasházi építményi jog rendszerének jövőbeni egyszerűsítése. Ez ugyanis jelenlegi, túlzottan komplex formájában jelentős adminisztrációs terhet ró a hitelintézetekre.

A kereskedelmi ingatlanok piacán egyelőre felemás a kép, de a mélypontról elmozdulva már javuló konjunktúra körvonalazódik. Az irodapiacon a 12,5 százalékos üresedési ráta viszonylag magasnak számít. A 2026-2027-re várható nagy volumenű átadások miatt ráadásul a kihasználatlanság további növekedése valószínűsíthető. A javuló üzleti bizalom hatásai idén várhatóan még nem csapódnak le a bérleti tranzakciókban. Hasonló a helyzet az ipari és logisztikai ingatlanok szegmensében is. Itt a korábbi fellendülés után most kétszámjegyű az üresedés, a geopolitikai változásokból eredő új igények megjelenéséhez pedig még idő kell. Ezzel szemben a hazai turizmus dinamikus bővülésének köszönhetően a szállodaipar jól teljesít. Emellett a kiskereskedelmi ingatlanok iránt is mutatkozik keresletnövekedés.

A jegybank a jövőben is szigorúan a törvényben meghatározott alapfeladataira fókuszál. Továbbra is fenntartják a szakmai párbeszédet és az informális egyeztetéseket a kormánnyal. A törvényalkotás és az új ösztönző programok elindítása azonban nem tartozik a mandátumukba, így ilyen lépéseket nem is terveznek. A szabályozói környezetben ugyanakkor kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatósági szempontok. Ennek legfőbb eszköze a folyamatosan a piaci valósághoz igazított zöld tőkekövetelmény-rendszer marad.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.