Gigalakópark épülne Budapest egyik legszebb részére: kiakadtak a helyiek, mit fog lépni az önkormányzat?

A Villányi úton található egykori MSZP-székház területére tervezett lakópark körül élénk vita bontakozott ki. Egy újbudai lakos a lapnak panaszolta, hogy a tervezett épületek magasabbak lennének a ciszterci Szent Imre-templomnál, és a Feneketlen-tóra nyíló kilátás helyett a lakópark hátsó oldalára nyílna rálátás.

A 2024-ben értékesített MSZP-székház új tulajdonosa, a Forestay Group tavaly ősszel mutatta be fejlesztési koncepcióját. A tervek szerint a volt székházat felújítanák, mellé pedig két olyan toronyházat emelnének, amelyek magasabbak lennének a szomszédos Szent Imre-templom főhajójánál, és teljesen eltakarnák a mögöttük lévő lakóépületeket.

A probléma gyökere, hogy a jelenlegi építési szabályzat nem teszi lehetővé ilyen épületek kivitelezését a területen. A szabályok módosítására kizárólag az önkormányzatnak van jogköre, amely csak akkor hajlandó erre, ha a beruházó és a helyi lakosok megegyezésre jutnak.

Az elmúlt hetekben több egyeztetés zajlott a beruházó, a helyi lakosok és az őket képviselő civil szervezetek között, és az álláspontok közeledni kezdtek. A fejlesztő hajlandó lenne az eredeti tervekhez képest alacsonyabb lakóházakat építeni, de még nem dőlt el, hogy ez elegendő engedmény lesz-e a környéken élőknek.

A terület történelmi előzményei jelentősek: a Gellért-hegy lábánál, a Villányi út északi oldalán 1927-29 között épült fel a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, majd egy évtizeddel később szentelték fel a mellette álló templomot. Az eredeti tervekben szerepelt a gimnázium második szárnyának megépítése is a templom túloldalán, ez azonban soha nem valósult meg.

A kérdéses 11-13. számú telkeken az 1970-es években az MSZMP Budapesti Bizottságának oktatási központja épült fel, ahol egy ideig a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem működött. Az épületet a rendszerváltás után az MSZP örökölte, és a II. János Pál pápa téri székházának eladása után ide költöztette központját, majd 2024-ben ezt az ingatlant is értékesítette.

Az új tulajdonos diákszállót és irodát alakított ki az épületben, a Politikatörténeti Intézet pedig két évet kapott új székhely keresésére. A Forestay Group nyílt ötletpályázatot hirdetett a telek hasznosítására, amelyen 150 prémiumlakás, földszinti kereskedelmi egységek és mélygarázs tervezését kérték.

A pályázatot tavaly júliusban a Vikár és Lukács építésziroda nyerte meg. Koncepciójuk megtartaná a főépületet, és a telek hátsó sarkaiba egy hat- és egy hétemeletes toronyházat építene, mindhárom épületnek zöldtetővel. Ez az elképzelés azonban nem felel meg a jelenlegi kerületi építési szabályoknak, mivel a tervezett épületek túl közel lennének a Molnár C. Pál lejtőhöz.

A XI. kerületi önkormányzat közölte, hogy nyitott az építési szabályok módosítására, de csak akkor, ha a beruházó megegyezik a környéken élőkkel. Az építkezés addig nem kezdődhet el, amíg nincs írásos, mindkét fél által aláírt megállapodás.

Úgy tudni, a beruházó jelentős engedményeket ajánlott fel a tárgyalásokon: az eredetinél két emelettel alacsonyabb házakat építenének, és kárpótolnák azokat a lakástulajdonosokat, akiknek a kilátását az új épületek befolyásolnák. A lakók egy része elfogadná ezt az ajánlatot, mások azonban továbbra is ellenállnak.

Erhardt Attila alpolgármester a Telexnek megerősítette, hogy folyamatban vannak az egyeztetések, és úgy tűnik, minden fél nyitott a kompromisszumra. Az önkormányzatnak pozitív tapasztalatai vannak a beruházóval, és értékelik, hogy a fejlesztő nem bontaná el a volt pártszékház épületét, amely bár nem áll védettség alatt, fontos emléke a 70-es évek építészetének. Az alpolgármester hangsúlyozta: az építési szabályokat csak akkor módosítják, ha minden fél által támogatott koncepció születik.