Kiderült, ezt jelentheti ma be Orbán Viktor a rezsiárakról: rengeteg magyar háztartást érint

Orbán Viktor miniszterelnök január 21-én jelentette be, hogy a kormány napirendjére tűzi a rezsicsökkentési rendszer felülvizsgálatát. A bejelentés hátterében a 2026 januárjának első heteiben tapasztalt sarkvidéki hidegbetörés áll, amely tartósan a sokéves átlag alatti napi középhőmérsékleteket eredményezett Magyarországon.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szerdai háttérbeszélgetésen közölte, hogy becslések szerint az extrém hideg országos szinten 43%-kal növelhette a teljes gázfelhasználást éves összehasonlításban. A miniszter a költségvetési hatásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva megjegyezte: "a kormány foglalkozni fog azzal is, hogy kik a nagy januári hideg nyertesei."

EZ IS ÉRDEKELHET

Orbán Viktor bejelentése: jön a januári rezsistop, itt vannak a részletek

Januári rezsistopot jelentett be Orbán Viktor a Facebookon.

A jelenlegi rezsicsökkentési rendszerben a lakossági gázfogyasztók két árkategóriával találkoznak: az éves 1729 köbméter (havi átlagban 144 köbméter) alatti fogyasztás esetén 100 Ft/köbméter, míg e felett 767 Ft/köbméter árat kell fizetniük. A rendszer azonban nem egyenlően osztja el a kedvezményes mennyiséget az év során, hanem az úgynevezett fogyasztási jelleggörbe alapján súlyozza azt.

A fűtési szezon főbb hónapjaiban (december, január, február) a jelleggörbe a fogyasztás 15-20%-át is allokálhatja egyetlen hónapra, míg nyáron minimális kedvezményes keretet biztosít. Ez a rendszer normál időjárás esetén védi a fogyasztót, extrém hidegben azonban a havi diktálást választók számára jelentős többletköltséget okozhat.

A fogyasztók két alapvető fizetési mód közül választhatnak: az átalányfizetés és a havi diktálás. Az átalányfizetés esetén a fogyasztó havonta fix összeget fizet, és csak az éves leolvasást követően történik meg a pénzügyi elszámolás. Ez a rendszer az éves aggregált fogyasztást veti össze az éves limittel, így "kisimítja" a havi ingadozásokat.

A havi diktálás esetén azonban a fogyasztó minden hónapban a pontosan elfogyasztott mennyiségről kap számlát. Ha a tényleges fogyasztás meghaladja az adott hónapra meghatározott elméleti limitet, a különbözetet azonnal a magasabb, piaci áron számlázzák ki. Ez a rendszer nem teszi lehetővé a hónapok közötti automatikus kompenzációt a számlázás pillanatában.

A jelenlegi helyzetben a jelleggörbe egy átlagos januárra 356,5 köbméter kedvezményes díjszabású gázt biztosít, azonban az extrém hideg miatt a fogyasztás könnyen elérheti a 400-450 köbmétert is. Szakértői becslések szerint a külső átlaghőmérséklet 1°C-os csökkenése a fűtési szezonban átlagosan 5-6%-os növekedést eredményez a háztartások gázfogyasztásában.

Ha feltételezzük, hogy 2026 januárjában az átlaghőmérséklet -7-8°C körül alakult a szokásos -3°C helyett, akkor ez akár 30% többletfogyasztást is jelenthet. Ez a januári jelleggörbe szerinti 356,5 köbméter esetében körülbelül 106 köbméter többletfogyasztást eredményezhet, ami a magasabb árkategóriával számolva több mint 80 ezer forintos többletköltséget okozhat. Így a teljes számla akár a kedvezményes összeg háromszorosára is nőhet.

A kormány több lehetséges megoldást is fontolgathat a helyzet kezelésére. Az egyik opció a mennyiségi határ emelése vagy egy egyszeri "téli hidegkompenzációs kvóta" bevezetése, ami a háztartások számára kedvező, de költségvetésileg drágább megoldás lenne. Egy másik lehetőség a limiten felüli "lakossági piaci ár" csökkentése, közelítve azt a valós piaci szinthez.

Harmadik lehetőségként felmerülhet a számlázási rugalmasság növelése, amely lehetővé tenné a havi diktálós ügyfelek számára, hogy a januári többletfogyasztást ne azonnal, hanem az év végéig "görgethessék". Ez kezelné az időjárási anomáliát anélkül, hogy az éves szabályokon változtatna.

Érdekes módon a jelenlegi rendszer legnagyobb haszonélvezője maga a költségvetés lehet. Miközben a hideg időjárás a kedvezményes sávban növeli a támogatási igényt, a sávhatárt átlépő fogyasztás révén jelentős többletbevételt generál az állami szolgáltatónál, tekintettel a "lakossági piaci ár" és a tényleges beszerzési költség közötti jelentős árrésre.

A TTF holland gáztőzsdén jegyzett földgáz jelenlegi ára (36,6 euró/MWh) átszámítva nagyjából 100 forint körüli tőzsdei köbméterárat jelent, ami közel áll a magyar rezsicsökkentett tarifához. Ezzel szemben a limit felett fizetendő 767 forintos "lakossági piaci ár" még a 2022-es energiaválság csúcspontját jelentő 200 euró feletti tőzsdei árak szintjét tükrözi.

Nagy Márton szavai alapján elképzelhető, hogy a kormány nem az állami MVM-et, hanem a rendszeren kívüli piaci szereplőket (hazai kitermelők, versenypiaci kereskedők) tekinti a hideg időjárás nyerteseinek, és esetleg tőlük várja a rezsicsökkentés kibővítésének finanszírozását, például magasabb vállalati adóbefizetések formájában.

Címlapkép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán, MTI/MTVA