Ilyen nincs: újabb adót vezetnek be ebben a magyar városban!

A helyi adókról szóló törvény 2015-ös módosítása jelentős pénzügyi mozgásteret biztosított az önkormányzatoknak azzal, hogy lehetővé tette számukra egyedi települési adók kivetését olyan adótárgyakra, amelyeket nem terhel központi adóteher és jogszabály sem tiltja megadóztatásukat - írta a 168 óra.

Balatonfőkajár önkormányzata ezt a lehetőséget kihasználva 2025. január 1-jétől bevezeti a kerítésadót. A rendelet szerint az élő sövényen kívüli, épített kerítések után folyóméterenként évi 1000 forintot kell majd fizetni. A döntést a helyiek különösebb ellenállás nélkül fogadták, ami részben annak tudható be, hogy a helyi adóbevételek teljes egészében a település költségvetését gyarapítják - közölte a Portfolio.

Az önkormányzatok az így befolyó összegeket saját feladataik ellátására fordíthatják: közszolgáltatások finanszírozására, működési költségekre vagy fejlesztésekre. A felhasználás módjáról a testület évente köteles tájékoztatni a lakosságot a költségvetési beszámolóban.

A balatonfőkajári rendelet értelmében az ingatlanok területén található összes épített kerítés adóköteles, beleértve az utcafronti, oldalsó és hátsó határolókat is. Különleges helyzetet teremtenek a közös kerítések, ahol a szomszédjogi szabályok érvényesek a használat és a fenntartási költségek tekintetében, azonban az adófizetés szempontjából minden tulajdonos a saját telkéhez tartozó határhossz után adózik.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 10 méteres közös kerítés esetén mindkét szomszédos ingatlan tulajdonosának külön-külön meg kell fizetnie a 10.000 forintos adót, mivel mindkét ingatlan esetében adóalapot képez ugyanaz a kerítés.

Zsombó településen már jelenleg is működik egy egyedi adónem: a magas építmények adója. Ez egy fix éves összeg, amely az építmény magasságától függ. Egy 30 méteres építmény után évi körülbelül 1,25 millió forintot, 80 méter feletti magasság esetén pedig már 2,75 millió forintot kell fizetni.

Fontos kiemelni, hogy a zsombói adó nem a lakóházakra vonatkozik, hanem kifejezetten azokra a különálló ipari vagy infrastrukturális létesítményekre, amelyek jelentősen kiemelkednek környezetükből, mint például a mobiltelefon-átjátszó tornyok vagy a rádió- és televízióadók antennarendszerei.