Magyarország sem kivétel: szórjuk a mérgező növényvédő szereket, mintha nem lenne holnap

A Greenpeace oknyomozó csapata, az Unearthed és a Public Eye közérdekű adatigénylés útján szerzett információi szerint az Európai Unió tagállamai továbbra is nagy mennyiségben exportálnak olyan növényvédő szereket, amelyeket saját területükön már betiltottak. Az európai jog hiányosságai lehetővé teszik, hogy a vállalatok szabadon gyárthassák és exportálhassák ezeket a termékeket olyan országokba, ahol kevésbé szigorúak a szabályozások.

A jelentés szerint 2024-ben az EU körülbelül 122 ezer tonna tiltott növényvédőszer-exportot jelentett be, szemben a 2018-as 82 ezer tonnával. Tavaly 75 különböző betiltott növényvédő szer szerepelt az exportjelentésekben, ami majdnem kétszerese a 2018-as 41 anyagnak. Figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság - amely 2018-ban az EU legnagyobb betiltott peszticidexportőre volt - már nem tagja az uniónak, ez a növekedés még drámaibb, több mint kétszeres.

A 2024-es exportcikkek között olyan növényvédő szerek is szerepelnek, amelyeket súlyos egészségügyi kockázatok miatt tiltottak be, például gyermekek agykárosodása, reprodukciós problémák és hormonháztartást zavaró hatások miatt. Jelentős mennyiségben exportálnak méheket pusztító neonikotinoid rovarölő szereket is, köztük a tiametoxamot, amelyről az EU nemrég úgy ítélte meg, hogy olyan súlyos fenyegetést jelent a globális biodiverzitásra és az élelmiszer-biztonságra, hogy megtiltotta az ezekkel szennyezett élelmiszerek importját.

Az export legnagyobb része (súly szerint 58 százalék) alacsony vagy közepes jövedelmű országokba irányul, ahol az ENSZ ügynökségei szerint a veszélyes növényvédő szerek használata különösen nagy kockázatot jelent. 2024-ben az EU közel száz különböző országba exportált peszticidet, és ezek több mint háromnegyede alacsony vagy közepes jövedelmű ország volt. A legnagyobb ilyen kategóriás importőr Brazília, amely a világ legfontosabb biodiverzitási tartalékaival rendelkező országok egyike.

Az EU legnagyobb betiltott peszticidexportőre Németország, amely tavaly az exportmennyiség közel 40 százalékáért volt felelős 50.300 tonnával. A további jelentős exportőrök között szerepel Belgium, Spanyolország, Hollandia, Bulgária, Olaszország, Franciaország, Dánia, Magyarország és Románia.

Magyarország 2018-ban még csak 150 tonnányi ilyen szert exportált, ez a mennyiség hat év alatt több mint tízszeresére, 1700 tonnára nőtt, ami a kilencedik helyre elegendő az EU-s exportőrök között. Az adatokhoz a kutatók a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz benyújtott közérdekű adatigénylés útján jutottak hozzá.

Hazánkból a legtöbbet klotianidinnel kezelt vetőmagból exportáltunk, amely egy neonikotinoid típusú rovarölő szer, amit 2019-ben tiltott be az EU a méhek és más beporzók károsítása miatt. 2024-ben közel 600 tonna klotianidintartalmú terméket jelentettek exportálásra Magyarországról a német Bayer és amerikai Corteva vegyipari vállalatok. A kivitel többsége Ukrajnába és Belaruszba irányult.

Magyarország tavaly közel 160 tonna tiametoxamtartalmú termék exportját is jelentette, amely szintén neonikotinoid rovarölő szer. Emellett az amerikai Corteva közel 400 tonna pikoxistrobintartalmú gombaölőszert exportált hazánkból, amelyet 2017-ben tiltottak be Európában, mert veszélyt jelent a vadon élő állatokra, és maradványvegyületei károsíthatják az emberi DNS-t.

Magyarország összesen 22 különböző, saját mezőgazdaságában tiltott vegyszert tartalmazó növényvédő szer exportját tervezte 2024-ben, ami több mint hétszerese a 2018-ban exportként bejelentett tiltott szerek számának. A tiltott szerek túlnyomó többsége (92 százaléka) alacsony vagy közepes jövedelmű országokba jutott. A tervezett export fő célországai Ukrajna, Törökország, Kazahsztán, Belarusz és Etiópia voltak.

"Nagyon felháborító, hogy betiltunk anyagokat arra hivatkozva, hogy károsítja a környezetet vagy az emberi egészséget, majd megengedjük, hogy az európai cégek gyártsák és exportálják őket – mondta a Telexnek Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. – Ráadásul azzal, hogy támogatjuk, hogy ezeket a szereket EU-n kívüli gazdák használhatják, majd visszaengedjük őket a hazai fogyasztókhoz az importált termékekkel, egyszerre veszélyeztetjük az európai fogyasztók egészségét, és versenyelőnyt adunk az Európán kívüli termelőknek. Ezt a magyar kormánynak is többször elmondtuk, ha védeni akarják a magyar gazdákat, akkor nem szabad ilyen kettős mércének lennie."

A szakértő hozzátette, hogy az exportált szerekkel kezelt növényekből készült termékek visszajuthatnak Magyarországra, mivel a szabályozás egy bizonyos határérték alatt megengedi ezt. A Greenpeace szerint a kimutathatóság határáig kellene tiltani ezeket a szereket a behozott termékekben is.

A jelentés készítése során a kutatók a magyar hatóságoktól is bekérték az exportjelentéseket, azonban a magyar kormány kitakarta több exportáló cég nevét. Így összesen körülbelül 545 tonnányi tiltott szernek nincs azonosítható felelőse. A legnagyobb hazai exportőrök a Corteva és a Bayer, de jelentős mennyiséget exportál az Agro-Chemie Kft. is, amely 76 tonna tiltott növényvédő szert tervezett exportálni főként Ukrajnába és Oroszországba.